A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)
Kőhegyi Mihály: Rudnay Gyula visszaemlékezése a bajai Képzőművészeti Akadémiára (1946–1953)
azt tudatják az érdekeltekkel, hogy hamarosan megkezdheti működését az akadémia. Mindezek ellenére még mindig sajnálatos akadályok gátolták a művészek leköltözését. Ez a huza-vona már sokakban azt a hitet keltette, hogy az egészből nem lesz semmi. ' ' A fiatalok talán néhány napon belül, a Mester csak később érkezik - közölte a lap. A reménykedők ezúttal nem csalódtak. A művésztelep 1946. november 1-én megnyitotta kapuit. 1947. február 17-én a Szabadakadémiai tanfolyama is megkezdte működését. l2 Rudnay az oktatás fő törekvéseit így foglalta össze a tanársegédekhez írott levelében: „A tanítás - annak módja egyszerű és világos legyen, mindenki által könnyen megérthető. Mozgás-arányokjelleg (karakter) - a szerkezet megismerésén alapuljon. Formaképzés [re] különös gondjuk legyen. Fény-árnyék viszonya a formákra való hatása - a kifejezés módja a legegyszerűbb, a legvilágosabb legyen. A kontúr értékének legkomolyabb hangsúlyozása. Mindezeket egy cél felé vezetni: az élet teljesség minél frappánsabb kifejezése felé. Technika: szükséges, de - túlzásba vinni nem szabad - az élet lényege világítson, ne a technika halmozása. Élet - s annak kifejezése - a megnyugváson s a hatások örömén keresztül - még akkor is a megnyugvás örömén keresztül, ha a legtragikusabb életszemléletet adja is. Most a művészet az ember[i] tragédiákat is - az emberi ocsmányságokat gyarlóságokat is megdicsőíti. - így menti meg az emberiséget - a kétségbe eséstől - s a megdicsőített élethez vezeti vissza. I3 Ez a művészet célja is - akarata is." 14 Április 17-19-e között ismét személyesen tárgyalt Rudnay a városi vezetőkkel. Meglátogatta a művésztelepet és elégedett volt az ott folyó munkával. Ez alkalommal így nyilatkozott terveiről a helyi lapnak: „Akadémiává akarom fejleszteni a telepet, 15 mely az országhatáron túl a nagyvilág elé vinné népünk lelki értékeit, s úgy szolgálná a magyar dolgozó nép kultúráját, ahogy azt a nép meg is érdemli." 16 Megígérte, hogy amikor a lakása elkészül, azonnal leköltözik. Május 30-ikán beköltözhető állapotban volt az ízléses lakás, amiről értesítették a Mestert. 17 Bajára költözésének okáról így tájékoztatta Nikolszki Géza festőművészt, régi barátját: „Hogy mi hozott engem Bajára?- kérdezed, kedves Gézám. Hát mi hozott volna, mint a förtelmes magyar művészeti élet undora. 9 A bajai művésztelep kérdéséhez. В H 1946. szeptember 1. 10 A Rudnay-telep. BH. 1946. október 6. 11 A Rudnay-művésztelep megkezdi működését. BH 1946. november 10. 12 Munkában a bajai Rudnay-művésztelep, BH. 1947. február 22. 13 Rudnay levelei meglehetősen szaggatottak. Vessző helyet gyakran gondolatjelet alkalmaz. Elemi erővel törnek fel gondolatai. Néha lemarad egy-egy szónak a vége. A helyesírással sem sokat bajlódik. 14 B. Mikii Ferenchez írott, de mindenkinek szóló 1947. II. 12-i leveléből. GERGELY FERENC KŐHEGYI MIHÁLY, 1970. 262. 13 Ebből a megjegyzésből kiderül, hogy a Mester elsősorban a Művésztelep ügyéért lelkesedett, de ez más jelekből is nyilvánvaló. 16 BKMÖL, Baja város levéltára, THB kgy. jkv. 1947. május 12. - A művésztelep megalapítását 1945. augusztus 25-én elhatározták. Ezt a BM 180.434/1947. III/3 sz. alatt 1947. szeptember 24-én jóváhagyta. BKMÖL, Baja város levéltára, THB kgy. jkv. 1949. - Baján járt Rudnay mester. BH 1947. február 22. 17 Bajára költözik a jövő héten Rudnay mester. BH 1947. május 31. 90
