A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)
Kőhegyi Mihály: Rudnay Gyula visszaemlékezése a bajai Képzőművészeti Akadémiára (1946–1953)
Ez - és még valami: a művelt lélek, a magas rangú ízlés, a valóbani, műalkotásban való hitem, a közízlés nevelése s annak keserve, életet őrlő munkája. S ha lehet, a csendes pihenés - ha nem is megérdemelt, de minden esetre utána való vágya. Baja város hívott, s én jöttem. A bajai „Képzőművészeti Akadémia", vagy ahogy mondják: „Népi Szabad Akadémia" szervezésével segítségére akarok lenni ennek a szerencsétlen, elesett országnak az újra való felemelkedésében. Ha szerények is erőim, de a megértés úgy a város, mint az állam részéről oda segítettek, hogy művészi Akadémiánk egy év óta áll és működik, művésztelepünkkel együtt. A tennivaló még nagyon sok. Az. anyagi lehetőségek szerények, így a jövendőre vár a tulajdonképpeni nagy munka ... Ne gondold kedves Gézám, hogy valami álapostolkodás ez a részemről - nem; annál sokkal több: kötelesség, még akkor is, ha meg nem értéssel, vagy gúnnyal találkozunk... Másrészt ma a művész sorsa oly nyomorúságos, hogy hetven évünkkel nyakunkban meg kell köszönni, ha fedél alá juttatnak, fűtésről, világításról gondoskodnak. Baja 1948. márc. 22." 18 Végre július derekán (17-én) végérvényesen leköltözött Bajára Rudnay Gyula. Ezúttal ismét nyilatkozott törekvéseinek általános művészetpedagógiai okairól, valamint egyéb helyi terveiről: „Nagy hátránya hazai képzőművészetünk fejlődésének — mondotta többek között — hogy hiányzanak, vagy elenyésző kisebbségben jelentkeznek az egyes vidékek, tájegységek sajátos, többitől különböző színei, önálló jegyei. Hogy most a népművészetre gondolok - természetes. Valamely tehetséget a kezdet kezdetén abban a környezetben kell nevelnünk; a művészeti megjelenítés alapelemeiben kell részesítenünk, amelyben él és dolgozik. Az ismert környezetből való kiesés a művészi önállóság elvesztésének veszélyével járhat együtt. Természetesen mint a művészet bármely fajának gyakorlásához, ugyanúgy a festészethez sem elegendő csupán az akarat." Terveiről beszélve megemlítette, hogy a múzeum és a könyvtár megszervezését is szívügyének tartja, s a felelős városi vezetőkkel már ilyen értelemben is tárgyalt. |y A Mester és tanítványai művészi, oktató munkája nyomán új alkotások születtek. Ősszel már az újdonsült művésztelep első önálló kiállítására készülődtek. 20 Eközben jelentős gondolattal bővült a telep jövőjére vonatkozó tervezgetések köre. A bajai művésztelepet olyan rangra kell emelni - írják a helyi lapban -, hogy hazai alkotókon kívül más országok fiai is szívesen látogassák. 21 A közlemény szerint érdeklődéssel várt kiállítást maga Rudnay nyitotta meg. A kiállításra - írja a kritikus - „ a világhírű névadó mester művészetének eredeti felfogása" nyomta rá bélyegét." 22 Ezen a napon nyílt meg az internátus is. 23 Ez ideig nem rendelkeztünk olyan hiteles feljegyzéssel, amelyben maga Rudnay Gyula mondta volna el bajai működésével kapcsolatos véleményét. Nagy örömünkre Kemény ls KOLTA FERENC, 1961. 307-314. 19 Beszélgetés Rudnay Gyulával. BH 1947. július 23. 20 A Rudnay Művésztelep kiállítása. Látogatás a telep művészeinél BH 1947. szeptember 6. és 16. 21 Л Rudnay Szabadakadémiai jövő perspektívái. В H 1947. november 8. 22 Főiskolás napok Baján. В H 1947. november 15. и Bajai művészek képkiállítása. В H 1947. november 19. 91
