A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)

Kőhegyi Mihály: Rudnay Gyula visszaemlékezése a bajai Képzőművészeti Akadémiára (1946–1953)

Most már csak helyet kellett biztosítani a telep számára. Eleinte a Béke tér sarkán álló, a Sugovicára néző M ABI palotára gondoltak, ám abban a szovjet városparancsnokság foglalt helyet. Szóba került a megyei Tanáccsal (ma Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola) szembeni épület is, de ezt komoly költséggel tataroztatni kellett volna a városnak, melynek igazán nem volt pénze erre. így esett azután a választás az ún. Vojnits kúriára (ma Nagy István Képtár), ahol egy zenetanárnő áthelyezése folytán éppen felszabadult két szoba. A lakáshivatalnál ezt azonnal kiigényelte Mikii Ferenc s hamarjában összeszedett bútorokkal be is rendezte. Nemsokára leváltották a házban lakó rendőrorvost (kiderült, hogy nem volt orvosi diplomája), s ezt a részt ugyancsak sikerült megszerezni. Az egész kúriát azután 50.000 forintért végül is megvette a város a tulajdonosoktól. A Művésztelep mellett működő Szabadakadémia a volt Tóth Kálmán Polgári Kaszinó földszintjén kapott helyet (Deák u.), az emeleten laktak a vidéki tanítványok.

5 1946 júliusában Rudnay megbízásából ismét itthon van a „szálláscsináló", hogy a már hírül adott művésztelep ügyében az utolsó intézkedéseket megtegye/' Ekkor még két fiatal művész érkezését jelenti be, akik hivatva lesznek tanársegédként arra, hogy „a Rudnay szellemében képviselt magyar piktúrát átmentsék és tovább adják."

7 Augusztus végén már Rudnay is lent járt és tárgyalt a város vezetőivel. Főleg az anyagi fedezet biztosításáról volt szó. A megye - ekkor még Baja a megyeszékhely - a város vezetői nem titkolták az anyagi nehézségeket, de végül is megígérték, hogy egészen bizonyosan megteremtik a bajai művésztelepet. Az eseményszámba menő látogatásról készült újságcikk mindenkihez fordulva ecseteli a vidéki telep megvalósításának előnyeit: „Csupa hasznosság a város és közönsége szempontjából, lekinlélynövekedés a város számára, amely komolyan berendezkedhetik majd az idegenforgalomból általában várható jövedelemre, s fokozza népünk kultúráját." Az események gyorsítása érdekében javasolja, hogy jöjjenek a művészek, s akkor majd minden részletkérdés megoldódik. Ez alkalommal a következőket nyilatkozta a mester a magyar művészet s közte a megalakuló bajai művésztelep feladatáról: „Bármiként döntsön is Párizs, sorsunk attól függ, hogy milyen lelki nagysággal nézünk e sors elébe. Ez a nagyság lesz az, mely bennünket minden körülmények között megtart."* Rudnay személyes megjelenése mozgásba hozta az ügy barátait. Szeptember 2-án megbeszélést tartottak a „kultúrát segítő" polgárok, hogy a feslőakadémia megkezdhesse munkáját. „Hogy ez már szeptember hó közepén megtörténhessen — olvassuk a helyi lapban — azúton is felhívjuk a város közönségét, hogy akinek van pár hónapra nélkülözhető bútorzata (ágy, asztal, szekrény, szék), szíveskedjenek felajánlani azt a festőakadémia három tagjának szobája berendezéséhez, amíg csak sajátjukat később véglegesen le tudják hozni" Komoly rajzkészségű jelöltek már a hónap közepén jelentkezhetnek."

4 Októberben már 5 GHKGEI.Y FERENC - KŐHEGYI MIHÁLY, 1970. 254. 6 Látogatás a Munkás Kultúrszövelség bajai csoportjánál. В H 1946. június 15. 7 Bak János és Kun István festőművészekről van szó. M bajai művésztelep kérdéséhez. BH 1946. szeptember 1. - Meg kell itt jegyeznünk, hogy a helyi újságokban közölt, Rudnaynak tulajdonított szavak pontos lejegyzéséért nem merünk felelősséget vállalni, mégis közöljük, mivel a gondolat maga az övé lehet, s ha kis szerencsénk van, még a forma is az ő emlékét őrzi. 89