A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)

Szilágyi Judit: Füst Milán szegedi kapcsolatai

amit egyszer, olyan régen maguknál töltöttem. Sokat dolgozom s egyelőre sok-sok üdvözletet küldök amíg én nem mehetek. Igaz barátjuk: Hont Erzsi Gépirat, autográf utóirattal, jelzete: PIM V 4140/325/1. Az Express levél címzése: Nagyságos / Füst Milán urnák / Budapest /

1. Budaörsi ut 18 В pavillon; a boríték hátoldalán: Hont Ferenc rendező. Szeged. /Deák Ferenc ucca 22. /Telefon: Szeged 11-51 Pesti átmeneti tartózkodásaim idejében: Hont ebben az időben rendezett Budapesten, Szegeden és más vidéki városokban is. „1927 decemberében tértem haza [Franciaországból] Magyarországra. Első ízben itthon a Révai utcai Új Színházban rendeztem Lcnormand Számumát. Azután rendeztem Szegeden a Szent Johannát, [...] rendeztem tragédiát, vígjátékot, operettet Budapesten, Szegeden és szerte az országban." (Hont Ferenc: A cselekvés művészete; Gondolat Kiadó, Budapest 1972. 24-25. 1.) Rendezései a fővároshoz, az 1929-30-ban indult színpadmozgalom pedig Szegedhez kötik Hontot. (1936-ban költözik végleg Budapestre.) Catullus: Füst Milán drámája, melyet 1927-ben fejezett be. (L. Teljes Napló; 11/244.1.: „IX/2 Idikén hét évi kínlódás után befejeztem Catullust. Három és fél év, napi tiz óra munka, húszezer oldal kézirat.") A dráma első megjelenése: Nyugat, 1928. 8-1 I. sz. A Hont-féle előadás - pontosan nem ismeret okokból - nem valósult meg. Pedig kezdetben Füstnek igencsak szívügye a dráma bemutatása; saját költségén még németre is lefordítattja Horváth Henrikkel, és kiküldi Bécsbe, Berlinbe, de „azt lehet mondani, hogy megbuktam vele." (Teljes Napló; 11/249. 1.) (Később, Osvát nem maradéktalanul elismerő véleménye után, addig fokozódott benne a drámával szembeni elégedetlensége, hogy végül megtagadta: élete szégyenének nevezte. Naplójába ezt jegyzi: „Tehát: .Dániel bíró', ,

Catullus', ,A zongora', ,A kapitány felesége', ezeket nem én írtam." Teljes Napló, 11/570. 1.) A Catullus ősbemutatójára végül Füst halála után, 1968-ban, a Madách Színházban került sor. A rendező Pártos Géza volt. Lengyel Menyhért (1880-1974): drámaíró, Füst baráti köréhez tartozott. 1929-ben egy rövid ideig (Heltai Jenővel) irányította a Belvárosi Színházat. Lengyel nagy műnek tartotta Füst darabját, mégsem merte műsorra tűzni. Feleségem / Hont Erzsi (1901-1954): opera-, operett- és dalénekesnő. 2. Hont Ferenc Füst Milánnak 1931.1.6. Kedves és Igen Tisztelt Uram! Elnézését kell kérnem a késésért, de ma reggel érkeztünk vissza Szegedről s csak most kaptam meg értesítését. A darabot másolták, ezért nem tudtam hamarabb küldeni. Remélem, jól vannak! Boldog uj esztendőt kívánunk mindkettőjüknek és kérjük tartsanak meg bennünket továbbra is jóindulatukban és barátságukban. Feleségem nevében is meleg üdvözletet küldök, híve: Hont Ferenc. Mellékelve: 2 kézirat 81