A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)
Szilágyi Judit: Füst Milán szegedi kapcsolatai
Ma is kitűnőnek tartom. (Őt, úgy tudom, Beck Ö. Fülöp fedezte fel.)" - Emlékezik Füst 1963-ban Ilia Mihálynak írott levelében. 5 Az ekkor még ugyancsak kezdőnek számító - de Rétinél jóval fiatalabb - Füst elismeréssel nyilatkozik az aradi rajztanár írásairól. 6 Feltehetően ő keresi meg először levelével Rétit. Kettejük levélváltásában 1918. március 26-áról maradt fenn az első kártya, melyben Réti válaszol Füst - vélhetően első - levelére. Füst meglepően barátságos volt Rétivel, közeli barátai közvetítő segítségét is felajánlja. Levelezésük fennmaiadt darabjai mind hasonló hangvételűek: a jelentős korkülönbség ellenére, de a különböző mértékű (el)ismertség (és tehetség), s még inkább az eltérő személyiségi jegyek miatt Füst a kezdeményező, irányító. (Például ő hívja fel Réti figyelmét Az Est regénypályázatára, s feltehetően biztatja is, hogy írjon pályaművet.) Réti a kortársak véleménye szerint zárkózott, visszahúzódó ember volt. Juhász Gyula írta a Hétfői Rendkívüli Újság 1923. március 5-i számában: 7 „Réti Ödön olyan szerény, olyan csöndes, olyan finom és filigrán ember, annyira befelé él és dolgozik, hogy egyáltalában nem csodálkozom az ismeretlenségen, amely nevét és műveit ma még (és ma jobban, mint tegnap) körülveszi." Tragikus halálakor, 1939ben pedig Elek Artúr emlékezett rá a következőképpen: „Szegény szenvedő ember volt, de a szíve tele mély gyöngédséggel és a lelke erővel." 1 * Réti Ödön írásai sorra jelentek meg a tízes évek irodalmi folyóirataiban, s nem is visszhangtalanul. A Zorka című regényének megjelenése után például két méltató írást is közölt a Nyugat 9 ; külön érdekesség, hogy József Attila is Réti regényéről írta első kritikáját. 10 Az irodalmi közéletbe Réti akkor kapcsolódott be aktívabban, amikor 1919-ben Szegedre költözött, és ott megismerkedett Móra Ferenccel és Juhász Gyulával. A Füsttel folytatott levelezés ekkor egy időre vagy megszakadt, de valószínűbb, hogy csak elvesztek az akkor íródott levelek. A következő, fennmaradt levél ugyanis 1923 augusztusából származik. Füst Milán figyelemmel kísérte Réti munkáit és - amint ő maga emlékezik - meg is hívta magához. A látogatás alkalmával ígérte meg Füst, hogy esszét ír Réti művészetéről." A további, fennmaradt levelek a dolgozat előkészítésének bonyodalmairól tanúskodnak, majd 1923. október elejéről egy Füst-levél, melyben bejelenti, hogy elkezdte az összegyűjtött „gyönyörű" Réti-anyag feldolgozását. Csak az átdolgozott Zorka megjelentetésével késlekedik az Athenaeum Kiadó, így ez nem is kerülhetett be a tanulmányba. Füst majd két hónapot dolgozott, míg november 23-án bejelenthette Rétinek: „Művészetéről szóló tanulmányomat ma Istennek hála befejeztem. Meg vagyok vele elégedve." 5 Füst Milánt arra kérte Ilia Mihály, hogy számoljon be Rétiről alkotott véleményéről és a róla írott tanulmány sorsáról. Füst 1963. szeptember 20-án írta meg válaszlevelét, melyet Ilia tanár úr szíves hozzájárulásával idézünk. 6 Réti Ödön: 1871-1939; Füst Milán: 1888-1967 7 Lásd még: JUHÁSZ GYULA Összes művei; 1. kötet, 27-29.1. 8 ELEK ARTÚR: Réti Ödön = Nyugat, 1939.1/347-348.1. 9 FÖLDI MIHÁLY: Réti Ödön: Zorka = Nyugat, 1924.1/385-386.1. és Török Sophie azonos című írása ugyanitt a 386. oldalon. 10 JÓZSEF ATTILA: Réti Ödön: Zorka = Makói Friss Újság, 1924. január 29.; = In: József Attila Összes müvei III. kötet, 7-8.1. 11 „Levelezésbe is kerültem aztán vele, meg is hívtam, s б csakugyan felkeresett, s itt aztán megállapodtunk, hogy irok róla." - írta Füst Ilia Mihálynak. 71
