A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)

Szabó Tamás: Négy magyar államférfi olajképe a szegedi Városi Múzeum képtárából (A művek története és a restaurálás tanulságai)

Négy magyar államférfi olaj képe a szegedi Városi Múzeum képtárából A müvek története és a restaurálás tanulságai SZABÓ TAMÁS (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) A szegedi Városi Múzeum Képtára 1899-1908 között állította ki a XIX. századi magyar történelem legjelesebb politikusairól készült egész alakos alkotásokat: Kossuth Lajos, gróf Széchenyi István, Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula képét - állapítható meg az intézmény nyilvántartási Lajstromából.

1 A millenniumi évben megrendelt festmények közel tíz évi bemutatást követően, mintegy kilencven esztendeig aludták „Csipkerózsika-álmukat" az egyre szűkösebbé váló múzeumi raktárakban. A képeknek az átrendezkedéseken kívül nem volt „mozgalmas életük": az őrzés nyugalmas időszakát csupán 1944 ősze törte meg. Ekkor, a várható háborús káosz, a bombázások és a hadműveletek elől ki kellett telepíteni nemcsak a könyvtár, hanem a múzeum valamennyi gyűjteményének nagy részét, közöttük a Képzőművészeti tárt is. Az állományt sikerült biztonságba helyezni a környékbeli tanyai iskolákban és a közeli vármaradvány kazamatájában. Azonban azt, hogy e nehéz képkolosszusok és a többi nagyméretű társaik, hol és hogyan élték át e vészterhes időket, pontosan máig sem tudjuk. Feltehetően a földszinten, az akkoriban befalazott ablakok mögött - a mai alagsorban -, ahol több, nehezen szállítható tárgyat felhalmoztak.

2 Ami bizonyos, a vászonképek súlyosabb sérülések nélkül, szerencsésen túlélték a háborús időket is. A raktározás alatti átrakodások és a többszöri helyváltoztatások azonban - mint amilyen az 1954/55. évi épületbővítéssel járó felfordulás is volt -, jelentős sérüléseket okoztak a faragott fakereteken a gipsz- és papírmasédíszítések alapozásán és aranyozásán. 1 Szegedi Városi Múzeum Lajstroma, 1902. - a gyűjteményi nyilvántartás tartalmazza az 1892-es Reizner-féle leltárt is (Szegedi Városi Múzeum Történelmi képtárának Naplója). A két kimutatást egy albummá dr. Bálint Alajos múzeumigazgató köttette 1955-ben. A Lajstrom 1896/97-től 1944-ig rögzíti a múzeumba jutott képzőművészeti alkotások - tájképek, szobrok, szobormásolatok, iparművészeti tárgyak és egyéb adományok - sorát, de felsorolja a későbbi letéti szerzeményeket (az ún. történelmi festményeket) is. A Napló 1894-ig veszi sorra a város tulajdonába jutott XVIII-XIX. sz.-i főúri és nemesi arcképeket; de a későbbiekben is végeztek benne bejegyzéseket. így a leltárban szereplő 103 db kép között Sztálin arcképe a 101 -ik (1949-ből) a patinás festmények sorában. A leírás táblázatában erről a következő olvasható: „ 70. születésnapja alkalmából fára festett olajkép, 1 [m] x 123 cm"; a megjegyzés rovatban pedig: „a város rendelkezésére vétel"... Sajnos nem tudni, mi lett a kép sorsa - eltűnt. A másik, a 102-es sorszámú tételt „Rózsa Sándor" címen 1950-ben lajstromozták be; hogy milyen volt és milyen technikával készült, nem tudjuk - ez is elkallódott. A Napló vezetését 1952-ben befejezték. 2 A Somogyi-könyvtár száz éve (szerk.: PÉTER LÁSZLÓ) 1984. 152. o. 28