A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)

Kisebb közlemények - Kőszegfalvi Ferenc: A Kortársak József Attiláról című gyűjtemény vásárhelyi vonatkozásaihoz

A Kortársak József Attiláról című gyűjtemény vásárhelyi vonatkozásaihoz Az Akadémiai Kiadó 1987-ben kiadott hatalmas, három kötetes válogatása azt a képet igyekszik bemutatni, amely József Attila életében, és az öröklét első éveiben, a háború végéig a költőről kialakult a sajtóban, a magyar irodalmi közvéleményben. Bokor László róla szóló cikkeket, kritikákat, véleményeket, verseket, vagy csak említéseket válogatott össze, Tverdota György pedig jegyzeteket készített ezekhez. Mint minden nagyszabású vállalkozás, e gyűjtemény sem teljes és szeplőtelen. Ezért talán nem tűnik kicsinyes lokálpatriotizmusnak, ha most némi kiegészítést próbálunk hozzáfűzni, hiszen vásárhelyi kapcsolatrendszerének teljes és pontos ismerete nélkül nem lehet igazán megérteni a költőt, a kép némely részlete homályos marad. József Attila 1929 és 1935 között, amint Péter László és Szigeti János kutatásaiból tudjuk', hét részletben, összesen mintegy 14 hónapot töltött Hódmezővásárhelyen, nővéreinél. (1929-ben és 1934-ben például az egész télvégét és tavaszt.) Fontos, eseményteli hetek, hónapok a vásárhelyiek. Dolgozott, több más költeménye mellett itt született például a Falu, a Szappanosvíz, itt fejezte be a Téli éjszaka és az Eszmélet című nagy verseit. Itt állította össze válogatott verseinek kötetét, a Medvetánc-oi, itt ismerkedett meg, sógoráéknál, Móricz Zsigmonddal. Verseit közölték a helyi lapok, olyan jóbarátokat szerzett itt, mint Takács Ferenc szociáldemokrata politikus, vagy Pákozdy Ferenc, verseinek korai, értő kritikusa. Kedves helye volt itt Galyasi Miklós vendégszerető legény szobája, a „Müveröm", ahol a házigazda és Pákozdy Ferenc baráti köre (a későbbi Tornyai Társaság magja) gyűlt össze, de szívesen járt Takács Ferenccel a Munkásotthonba is sakkozni, beszélgetni. Mindezt csak azért foglaljuk össze, hogy jelezzük, ha Vásárhely nem is olyan fontos József Attila életében, mint Szeged, vagy a „lélekindulás" színhelye és tanúja, Makó, a vásárhelyi hatások, személyek is jelentősek, tudnunk kell róluk, pontosan kell ismerni ezeket, őket is. Erdei Istvánt például, Erdei Ferenc agrárközgazdász unokatestvérét, akiről a gyűjtemény 194. számú jegyzete tájékoztat. A szociáldemokrata párt debreceni területi titkáraként mutatják be, nem közlik viszont, hogy 1926-tól 1933-ig, tehát éppen József Attila vásárhelyi felbukkanása idején ő volt a helyi pártszervezet titkára. Amint a Kritika 1979. februári számában megjelent, vele készült interjúban ő maga elmondta, a költővel 1932 nyarán (tehát nem 1930-ban) ismerkedett meg, és sokat foglalkoztatta támogatásának lehetősége. Erdei, s ezt szintén nem közlik vele kapcsolatban, 1987-ben hunyt el Budapesten, miután jócskán megjárta a börtönt.

2 A 197. számú jegyzetben szereplő helyi lap adatai is pontosításra szorulnak. A Hetivásár, Hétfői Újság, amely Pákozdy Ferencnek a Külvárosi éj-rő\ írott alapos, elismerő 1 PÉTER LÁSZLÓ: József Attila közöttünk. = Délmagyarország, 1980. márc. 30 - április 22. Önállóan is: Szeged, 1980., SZIGETI JÁNOS: József Attila Hódmezővásárhelyen. = Vásárhelyi Tanulmányok VIII. Hódmezővásárhely, 1977. 2 Jeles Vásárhelyiek. Életrajzgyűjtemény. Hódmezővásárhely, 1993. 37.p. 183