A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)

Kisebb közlemények - Kőszegfalvi Ferenc: A Kortársak József Attiláról című gyűjtemény vásárhelyi vonatkozásaihoz

kritikáját közölte, nem „főleg helyi és megyei híreket közlő lap", nem hírlap, hanem helyi társadalmi, kulturális hetilap, amely nem 1933-ig, hanem 1934-ig élt, s amelyet Pákozdy Ferenc főmunkatársként jegyzett.

3 Vásárhelyen valóban volt Faragó Sándor (1892-1980) nevű újságíró, aki József Attilát is ismerte (228. sz. jegyzet), ez lehetett az oka annak a tévedésnek, hogy Faragó Dezsőt, A Hír címűriportlap szerkesztőjét (430. sz. jegyzet) a vásárhelyi Faragó testvérének tartják, noha nem volt az. További névtévesztés történt, amikor a „mi" Faragónkat az 1899ben született, s 1946-ban elhunyt Faragó Sándor író, hírlapíró, színműíróval azonosítják (168. sz. jegyzet). Hogy Faragó Dezső és Faragó Sándor színműíró testvérek-e, azt nem tudjuk, de a vásárhelyi Faragó Sándornak egyikőjükhöz sincs semmi köze.

4 Érdekes, hogy általában a költő életének minden fontos eseményéhez kapcsolódik kortársi dokumentum, a termékeny vásárhelyi tavaszt, a Medvetánc születését nem „födi le" egyetlen írás sem, az egész 1934-es esztendőből nincs egyetlen vásárhelyi vonatkozású dokumentum sem. A 274. számú cikk-részlet Sértő Kálmántól való, aki meghívottként részt vett, sok más irodalmárral együtt, az 1935-ös vásárhelykútasi, vásárhelyi író-paraszt találkozón. Sértő a vele együtt utazók között József Attila nevét is fölsorolja. Bár a jegyzetíró elismeri, hogy a József Attila-irodalom álláspontja eltérő a költő részvételét illetően, mégis amellett teszi le a voksát, hogy „...a költőnek egy-egy rendezvényen jelen kellett lennie, mert különben Sértő Kálmán nem emlékezett volna meg róla." [?!] A jegyzet itt Paku Imre emlékezését hívja segítségül, mint olyat, amely összecseng Sértő állításával. Ám a két írás éppen ellentmond egymásnak, míg ugyanis Sértő azt mondja, József Attila vele együtt utazott, mint meghívott, Paku Imre szerint „...a rendezőség József Attilát nem hívta meg [...] pedig akkoriban Vásárhelyen tartózkodott".

5 A jegyzetíró e szövegből alighanem a „Vásárhelyen tartózkodott" szókapcsolatra koncentrált, s talán elkerülte figyelmét Paku kissé tétova „akkoriban" megjelölése. A költő valóban csak akkoriban, a találkozóval közel egyidőben tartózkodott Vásárhelyen. Az író-paraszt találkozó augusztus 25-27-én volt, a költő pedig, amint Péter László is pontosan rekonstruálta,

6 augusztus 16-án pénteken utazott le nővéréhez („Élve, megérkezett péntek délbe"), annak harmadik gyermekét, egyhónapos unokaöccsét, Ádámot látogatta meg. A legvalószínűbb, hogy csak a hétvégét, s az ünnepet, a keddre eső Szent István-napot töltötte Vásárhelyen, és szerdán vagy csütörtökön (tehát 21-én, vagy 22-én) már visszament Pestre. Annál is inkább, mert ekkor már beteg, zaklatott, Vásárhelyről is Gyömrői Editnek, pszichoanalitikusának ír, rendelési időt kér tőle. 23-án pedig, sógoraival együtt, ő is aláírja azt a képeslapot, amit a Japán kávéházból küldtek Etusnak, Vásárhelyre. Le kell tehát végre számolni a legendával; József Attilát, nem lévén konkrét köze a tanyához, mezőgazdasághoz, nem hívták meg a népiek író-parasztok találkozójára, s ő nem is vett részt rajta. 3 KÁRÁSZ JÓZSEF: A Csongrád megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1843-1970. Szeged, 1974. 4 Jeles Vásárhelyiek, 43-44. p 5 PAKU IMRE: József Attila három mondata. In. J. A. és Csongrád megye. Összeállította Szabolcsi Gábor. Szeged, 1955. 61. p. 6 PÉTER LÁSZLÓ: József Attila közöttünk. Délmagyarország, 1980. április 22. 184