A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)
T. Knotik Márta: A Szegedi Napló szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái (1878–1922)
s lehetőleg sikerült úgy csinálni a dolgot, hogy az olvasóközönség ne érezze meg a lapon azt a szokásos kalamitást, ami a lapnyomdák hurczolkodásával rendszerint vele szokott járni. [...] Az ódon utczából, a testté vált régi Szegedből pár száz lépésre költözvén, a palotasoros új városba jutottunk." Ez a beszámoló az Újdonságok rovatban jelent meg. Vö. kiadóhivatalok 8. A helyről röviden tesznek említést a negyedszázados visszaemlékezésben (1903): a Szegedi Napló „a híd-utczai Schlauch-házba tette át a székhelyét." Bővebben a jubileumi kötetben (1904) 30 írtak róla: „A nyomdának nagyobbítása és ujabb beszerzései már nem fértek az akkori iskola-utczai nagy helyiségekben, miért is az üzlet akkori tulajdonosa, Bába Sándor, kibérelte a Schlauch-féle ház földszinti és soutterrain helyiségeit, amelyeknek 18 ajtaja a Híd-utcza, Deák Ferenc-utcza és Aradi-utczákra nyílott." „Ezen szép nagy és világos helyiségekben már sokkal czélszerűbben lehetett a drága gépeket, a sok betűanyagot elhelyezni és itt már volt hely arra is, hogy a vállalatot annak egyik fontos ágával a litográfiával bővítse ki a tulajdonos." Híd u. 6., lásd. szerkesztőségek 8. 1896. november 21. Az Újdonságok rovatban: Változás a Szegedi Naplónál címmel közölték, hogy a lap Engel Lajos birtokába jutott, aki átvette Bába Sándor nyomdáját, egész telepét annak összes követelésével és terhével együtt. A nyomda Schlauch házbeli működéséről a jubileumi kötet (1904) 31 tudósít: „A ház tulajdonosa, ahol a nyomda állott, a ház többi lakóitól nagy szemrehányásokat kapott, hogy a nyomda zakatolását miért tűri meg házában. Több lakó, aki a Szegedi Naplónak éjjeli nyomtatása okozta zaj miatt az álmatlan éjszakákat nem tudta elviselni, felmondotta a bérletet. Ez a körülmény késztette a házigazdát - aki maga sem tudott a zajtól aludni - arra, hogy daczára a régi tulajdonossal kötött 10 éves szerződésnek, a tulajdonosváltozás alkalmával jogával éljen és az uj tulajdonost nem ismerte el bérlőnek, annak törvényes kilakósitása iránt tett intézkedést. Csak nagy kérésre és a bérösszeg felemelésével adott hat havi határidőt az elköltözésre, így lakóit némileg megnyugtatta. Mármost elképzelhető, milyen nagy baj egy ily nagy apparátussal költözködni, mikor alig pár hónapja, hogy több ezer forintnyi költséggel idehurczolkodtak. De a költség még nem volt oly nagy baj, mint az a kérdés, hogy: Hová költözködjünk?" 6. 1897. október 20. - 1920. április 19. Az Engel nyomda új helye: Dugonics tér 12. szám. „Engel Lajos könyvnyomdája, litográfiái műintézete, díszkönyvkötészete 1897. évi október hó 20. óta a Dugónk s-téren a Szegedi Napló palotájába van áthelyezve" közölték az Újdonságok rovatban: A szerkesztőség új helyisége cím alatt. Az 1898. évi címtárban: Dugonics tér szerepel 32 . Dugonics tér 12., lásd. szerkesztőségek 9. 30 A Szegedi Napló huszonöt éve 1878-1903. Szeged, 1904. Függelék 21. 31 A Szegedi Napló huszonöt éve 1878-1903. Szeged, 1904. Függelék 22. 32 Útmutató Szeged, 1898. 221. 13
