A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)
Nagy Márta: A huszonötödik ének. Baka István Könyörögj érettem című versciklusáról
hősénekeket dolgozta fel. Az Odüsszeia ilyen megközelítésből a Trója alól hazatérő görög hősök történeteihez köthető 42 , pontosabban az egyik hazatéréstörténetet dolgozza fel Homérosz olyan módon, hogy az ehhez kapcsolódó hősénekeket egységes művé szerkeszti, illetve az elbeszélés kötőanyagául más mondakörökből vett, vagy önnön fantáziájával teremtett elemeket iktat be. Ennek nyomán felvetődik az a teória, miszerint Homérosz töltötte be az első irodalomkritika szerepét, azaz bizonyos szövegeket beemelt a kánonba, és ezzel értékrendet teremtett. Ezt illusztrálja az a tény is, hogy a rapszodoszok egyreinkább a Homérosz által rögzített szöveget kezdték használni. A homéroszi szövegek ezen szerepét erősítette meg Peiszisztratosz, amikor megtiltotta, hogy csonkítással vagy hozzáköltéssel hamisítsák őket. A folyamatot az alexandriai filológusok tetőzték be, akik csak Homérosz és Hésziodosz műveit sorolták az epikus kánonba. Mindez azt eredményezte, hogy a Homérosz által „apokrifnak" minősített szövegek feledésbe merültek. így a trójai mondakörhöz kapcsolódó egyéb eposzok is (Aithiopisz, Küpria, Ilias mikra, Nosztoi, Télegonia) csak töredékek, idézetek, illetve kivonatok formájában maradtak ránk. Ezzel párhuzamosan azonban működött egy másik tendencia is, nevezetesen az Odüsszeia folytatásának igénye. Ennek okait elsősorban a fent vázolt tényezőkkel lehet magyarázni, vagyis azzal, hogy az eposz lezárása és Odüsszeusz karaktere közt erőteljes ellentmondás fedezhető fel. De emellett (és ezzel összefüggésben) egy általános törvényszerűség is érvényesül: „A nagy mitologémák interpretációs gyakoriságát talán leginkább az első konkretizáció hatása, jelentősége befolyásolja. Ha ez a mű valamiért nagy jelentőségű, kánonteremtő lesz, egyben az adott korszituáció adekvát szellemi-nyelvi világképalkotó »dokumentumává« válik, s így önmaga is közelíthet a mítosz-szerephez. Egy-egy szellemtörténeti kor ilyen »nagy elbeszélése« (...) tehát mindig provokálhatja egy új szellemi helyzetben kialakult stílusparadigma önértelmezését." 43 Mindezek következményeiként időről-időre újabb „apokrif szövegek" keletkeznek. Ezen szövegek kapcsolódhatnak a Télegoneiához, mely az Odüsszeusz hazatérése utáni eseményeket dolgozza fel. Ide sorolható Márai Sándor Béke Ithakában című regényének harmadik éneke, a Télegonos. Ezenkívül egyéni koncepciók is érvényesülhetnek, mint például Babits Mihály Odysseus és a szirének című novellájában, vagy Kosztolányi Dezső színdarabjában, aLótoszevőkben. A Könyörögj érettem is ez utóbbi kategóriába sorolható, vagyis értelmezhető a huszonötödik ének Baka István-féle változataként. „...De te hallgasd meg, ha kívánod" 44 Korábban bebizonyosodott már, hogy a Könyörögj érettem első és második darabja {Könyörögj érettem, Kora-tavaszi éjszaka) párhuzamba állítható két Odüsszeiahéii jelenettel, ám ez a harmadik és negyedik darabról nem mondható el, így tulajdonképpen ezek alkotják azt a bizonyos huszonötödik éneket. Eszerint Odüsszeusz útra kel, de nem a szárazföld felé, ahogy Teirésziász útmutatásai alapján várható lenne, hanem visszatér a tengerre, pontosabban egy korábbi kalandja színhelyére: a szirének szigetére. Ezúttal azonban nem 42 Valószínűleg ilyet énekel Phémiosz az Odüsszeia I. énekében (325-327. sor) 43 KULCSÁR-SZABÓ, 1998, 130-131. p. 44 Odüsszeia XII. ének 50. sor 132
