A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)
Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése
A szerecsen Mária tisztelete tulajdonképpen az Énekek énekében gyökerezik: „Nigra sum, sed formosa..." (I.4). 141 A szegedi Mária kép - a legtöbb magyarországi másolattól eltérően - csak távolról, ikonográfiái típusában, kompozíciójában követi a czenstochovai festményt. Mária fölött, a háttérben baldachin látható, az alakok is nyújtottabbak, mint az eredeti képen. Elképzelhető, hogy a szegedi kép festője valamilyen a korszakban népszerű metszetet használt mintául. Szószék A szószék a főoltárral egy időben készült. A szakirodalom egyöntetűen megegyezik abban, hogy a szószék eredeti terve és szobrai Graf Antal munkája 1714-ből. Lugosi szerint 1722-ben faragta az első szobrokat Graf. 142 1781-ben a nagy átalakítási munkákkal egy időben megújították a szószéket is. Rascher Ferenc pesti festő végezte az átfestést. A külső oldalon, ekkor elhelyezett szobrok alkotóját nem ismerjük. A szószék mellvédjének fölülnézeti profilja a nyolcszög öt oldalával záródik. Ennek megfelelően külső oldalán öt szoborfülkét helyeztek el. A fülkéket egymástól aranyozott, csavart oszlopok választják el. A két-két oldalsó fülkében az evangélisták szobrait faragta ki az ismeretlen művész. A középső, központi fülkében Krisztus alakja látható. A fülkék fölső záródásában aranyozott kagyló motívumot helyeztek el. A kecskeméti piaristák 1747-ben Pirigyén készült szószékének mellvédje bizonyos elemeiben rokon megoldást mutat a szegedi szószékkel. A kagylóval záródó, íves szoborfülkéket itt is csavart oszlopok választják el egymástól, bár a szobrok jóval zömökebbek, mint Szegeden. A baldachinnal díszített hangvetőn négy angyal alakja látható a hit (kereszt), remény (horog), szeretet (szív) és igazság (mérleg) jelképeivel. Mögöttük látható a Frigyszekrény sátra, benne a Tízparancsolat tábláival. A puttók felett, a sátor előtt a Szentlélek galambja jelenik meg. A sátor felett, a szószék tetején Szent Mihály arkangyal szobor alakja látható, amint legyőzi a Sátánt. A sümegi ferences templom szószékének hangvetőjén Szent Mihály alakja hasonló megoldásban jelenik meg. Bár a sümegi szószék már erőteljes rokokó reminiszcenciákat mutat. Sekrestyeszekrény A sekrestyeszekrény Makay Ferenc csanádi, később nagyváradi kanonok adományából készült. A barokk, tölgyfából készült, faragott szekrény alsó részén 7x3 fekvő, előlapján profilállt fiókot tartalmaz. A szekrény alsó részét pogácsa lábak tartják. A felső részt melyben a miséhez szükséges felszereléseket tartották - hat csavart és hat sima oszlop tagolja. A szekrény felső részén párkányzatot képeztek ki, melyet urnákkal és urnaszerű faragvány okkal díszítettek. A középső, és a két szélső rész a barokk épületek rizalitjaihoz hasonlóan előreugrik. A középső két oszloppal díszített kehelyfülkét áttört, barokk oromzattal ékesítették. Az oromzat alatti két íves záródású ajtószárnyat a XVIII. századból származó szentképek díszítik. BÁLINT S. 1944. 36-42. p. LUGOSID. 1932. 51. p. 41
