A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

A szekrény középső részének szárnyain a Synagóga és az Ecclesia, a barokk ikonográfia szerint elterjedt megjelenítései láthatók. A szignó szerint a képeket Falusi Zsigmond festette. A szekrény két szárnyának ajtóin elhelyezett kisebb képeket a hagyomány Hogger János műveinek tartja. Mindkét szárnyon öt-öt ajtót helyeztek el, közvetlen alattuk hosszúkás, nem túl magas fiókkal. Az ajtószárnyak festményei szoros tematikai összefüggésben vannak a templom egykori oltáraival. Az oltárok felszereléseit e kis szekrényekben tárolták. A szekrény jobb szárnyának a képei kívülről befelé haladva a következők: Purgatórium oltár, Nepomuki Szent János, Páduai Szent Antal, Assisi Szent Ferenc, Szent Anna oltár. A bal szárny képei kívülről befelé haladva: Piéta oltár, Szent József, Angyali üdvözlet (Gyümölcsoltó Boldogasszony), Szent Vendel, Czenstochovai Mária. Gyümölcsoltó Boldogasszony oltár ma nincs a templomban. A bútor szárnyainak képei az adatok tanúsága szerint 1775-77 előtt készülhetett, hiszen ekkor készült a Szentkereszt oltár, amelynek képe a szekrényen még nem kapott helyet. A História Domus bizonysága szerint a templom berendezéseinek faragója Graf Antal ferences fráter. Brestyánszky Ilona azt írja, hogy feltehetőleg az ő alkotása az 1764-ben készült sekrestyeszekrény.

143 Aggházy Mária a magyarországi barokk szobrászatot összefoglaló szintézisében ugyancsak Graf Antalnak tulajdonítja a sekrestyeszekrényt. Bálint Sándor viszont Oszler Liboriusnak, vagy műhelye munkájának tulajdonítja a szerzőséget.

144 A kutatás rámutatott, hogy a sekrestyeszekrény hasonlóságot mutat a szécsényi ferences templom sekrestyeszekrényével.

145 A szerkezeti hasonlóságok tagadhatatlanok, ugyanakkor a részletképzésben jelentős eltérések figyelhetők meg. A fő hasonlóság abban áll, hogy mindkét szekrény központi, tabernákulumszerű részét két oldalról öt-öt ajtós szárnyrész kíséri, illetőleg az alsó részen három egymás feletti sorban helyezkednek el a fiókok. De már itt eltérés mutatkozik a fiókok számában, hiszen Szécsényben csak tizenkét fiók van, s a középső rész alatt ott nem fiókok, hanem két ajtószárny kapott helyet. Szécsényben szintén hiányzik a szegedi szekrény oldalait lezáró egy-egy karcsú kis szekrény. Ezenkívül is számtalan kisebbnagyobb különbséget fedezhetünk fel a két bútor között. Összefoglalva a szécsényi szekrény kiképzése jóval egyszerűbb, puritánabb mint a szegedié, mestere sokkal kevesebb díszítményt alkalmazott. A szécsényi szekrény datálása körül a szakirodalomban bizonytalanság van. Az 1955ben kiadott Nógrád megye műemlékei című topográfiában 1735 körűire teszik a szekrény elkészültének évét.

146 Brestyánszky Ilona mint láthattuk 1774-et ismeri a szekrény készülési évének. Stíluskritikai alapon a korábbi időpont látszik valószínűbbnek. így elképzelhető, hogy a szegedi szekrény készítője ismerte a szécsényi szekrényt, és annak tanúságait felhasználta munkája során. P. BRESTYÁNSZKY ILONA 1970. 88. p. 144 BÁLINT S. 1983. 99. p. A szécsényi ferences templom sekrestyeszekrényét Brestyánszky Ilona szerint 1774-ben Oszler Liberius ferences barát készítette. Nem csak felépítésében, de tagolásában is azonos a szegedi szekrényével. Irodalom: Patay P.: Szécsény műemlékei. Budapest, 1965. 146 BARANYAI BÉLÁNÉ

et. al. 1954.377. p. 42