A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

kápolnája van, melyet a homlokzati torony alatt, a templomhomlokzat déli oldalán helyeztek el.

138 A pesti ferences templomban szintén az egyik, orgonakarzat alatti kápolnába Purgatórium oltárt állítottak. Fekete Mária - oltár Az oltárkép Morvái András szegedi festő műve, 1740 körül készült. A festmény előképe a Czenstochovai Mária kegykép. A ferencesek fölkarolták a kegykép kultuszának terjesztését. Egy sor ferences templomban virágzott a kultusz: így Szeged mellett Simontornyán, Baján, Jászberényben, Szabadkán. A kegykép tiszteletének a terjesztésén már a középkorban a pálos rend buzgólkodott.

139 A képet legendája szerint Szent Lukács evangélista festette annak az asztalnak a lapjára melyen Mária Názáreti házában dolgozott. A hagyomány arról is tudni vél, hogy Mária arcát angyalok festették amíg Lukács evangélista elszunnyadt. A képet Szent Ilona a Szent Kereszttel együtt találta meg, és Konstantinápolyba szállította. A képrombolás ideje alatt csudálatos módon megmaradt a festmény. Niképhorosz bizánci császár később Nagy Károlynak ajándékozta, aki orosz hűbéresének Leó fejedelemnek adta tovább, ő pedig Belz várában őriztette a festményt. Innen került Nagy Lajos király idejében Czenstochovába. Ez a kultusz szintén a ferencesek pártfogásával a török fölszabadító háborúk idején bontakozott ki nagymértékben. Ennek egy történelmi esemény is elösegítöje volt. Mielőtt Sobieski János lengyel király Bécs segítségére indult, hadával elzarándokolt a „lengyel Jeruzsálembe", Czenstochovára. Miután gyónt és a Mária kép előtt imádkozott, seregét a czenstochovai Szűz oltalmába ajánlotta, pajzsára pedig a kegykép másolatát vésette. A kegykép jellegzetes sötét árnyalata és tónusa illetve a szerecsennek is nevezett török között a magyar nép valamilyen összefüggést érzett (Bálint S.). Mint a pálosok patrónájának, majd minden pálos templomban megtalálható ábrázolása. A legkorábbi magyarországi másolata a képnek a sopronbánfalvi Szent Wolfgang kápolna Mária kegyképe. Valószínűleg ez a kép már a XVI. században a helyi pálosok tulajdonában volt.

140 A Kálvária fából készült szoborcsoportja klasszicista stílusban készült 1800 körül. A kereszt alatt Mária, Szent János és Magdolna csoportja látható. Az öt purgatóriumban égő lélek csoportját az antependiumon helyezte el az ismeretlen mester. 139 Ezt a Hodegetria-típusú Istenanya képet a hagyomány szerint Opolei László, I. Lajos király nádora ajándékozta az általa alapított czestochovai Jasna Gorán épült pálos kolostor számára, nagyjából az alapítást követő években (1384). A kép eredetére nézve keveset tudunk. Az alapító talán Ruténiából vagy a halicsi Belz várából hozta a festményt. De nem zárható ki, hogy a kép mestere itáliai eredetű, talán Simone Martini köréből került ki, s így a magyar Anjouk közvetítésével került mai helyére. Sőt a lengyel kutatók állítása szerint a tábla eredetileg olyan fémborítást viselt, mint az aacheniek vagy a mariazelli kép. A hazai kutatás egyre inkább elutasítja a kép magyarországi kapcsolatainak lehetőségét. MAROSI ERNŐ (szerk.) 1987. 493-494. p. További irodalom: SNIEZYNSKA-STOLOT, E. 1973., RÓZANÓW, Z. 1974.165. 140 SZILÁRDFY ZOLTÁN 1991. 31-32. p. 40