A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

Szent Vendel oltár A Szent Vendel oltár egy 1748-as följegyzés szerint feltételezhetően szintén a pestisjárvány idején készült. 1777-ben az oltárt fölújították. S egy bécsi festő által készített képet helyeztek el benne. A festmény hátuljának felirata a következő: „íratott Bécsben Daka Gáspár, Maksa... és egyébb bötsületes gazdák szögénségös kötségeivel. A.B. 1777."

115 A képet a korábbi irodalom (Lugosi) Hautzinger-, míg Bálint Sándor Anton Gruber bécsi festő alkotásának tartja. A festmény hátulján lévő szöveg Anton Grubert nevezi meg a kép alkotójának. Szent Vendel álló alakja került a kép központi részére, melynek hátterében állatok: lovak, szarvasmarhák, birkák láthatók. A képsíkot balról egy zöldellő fa törzse és lombozata zárja le. A festmény azt a pillanatot örökíti meg, amikor az égből érkező angyalok meghozzák Szent Vendelnek a főpapi öltözéket. Mára a kép súlyosan megrongálódott, besötétedett, több helyen a festék pereg. Az oltáron két oldalt Szent Ágnes és Szent Borbála szobrai voltak láthatók. Ez az oltár párdarabja volt a Nepomuki Szent János oltárnak,

116 a szentélyben egymással szemben állították fel őket. A Nepomuki Szent János oltárképhez hasonlóan ez a festmény is a templom raktárában található. Szent Vendel a legenda szerint ír származású volt. Római zarándoklata után a Rajna vidékén telepedett le, ahol remeteként jószágtartással foglalkozott. Később apátként halt meg a VII. század elején. Ereklyéit St. Wendelin városa őrzi. Magyarországon, a délnémet barokk hatására tiszteletének nyomai a XVIII. században bukkannak föl. Padányi Bíró Márton (1696-1763) veszprémi püspök 1763-ban kiadott könyvében is említi, hogy nem régen érkezett a szent kultuszának tisztelete hazánkba. Padányi maga is fontos szerepet játszott Szent Vendel tiszteletének magyarországi elterjesztésében. Hazánkban a veszprémi és a csanádi egyházmegyékben virágzott leginkább Szent Vendel tisztelete.

117 Padányi ezt a következőképpen magyarázza meg:" Bizonyos dolog, hogy más országokban, tengeren, vízen, szárazon, Királyi Lakó-helyeken, fő-fő roppant nagy Városokban, szigetekben és gyakran más közönséges Helységekben is ezernyi ezrekből álló sokféle kereskedések, Kalmárok, kincses gazdák, Urak és Mester emberek vannak, egyedül mi szegény Magyarok az eke szarvára szorultunk, úgy annyira, hogy ha csak gazdagságbul, majorkodásbul, szántásbul, vetésbűi, szőlőkapálásbul, mezei, vagy erdei gyümölcsökbül vagy barmainkbul fáradtságos iparkodással, aggódással, hasznot nem veszünk, bizonyára nemhogy kincset és gazdagságot, de még csak ruházatunkra való költséget is alig és nehezen gyüthetünk, szerezhetünk. Mivel azért mindezekre áldást leginkább Szent Wendely érdeme és esedezése által remélhetünk: nincsen Istennek gondviselése nélkül, hogy ezen nagy érdemű Pásztor Szent Wendely segedelmének és szószóllásának ereje a mi Magyar Hazánkba is behatott...".

118 A német telepesek hatására a kultuszt a szegedi pásztor nép is támogatta, sőt a szeged környéki pusztán kápolnát is szenteltek tiszteletére. Kecskeméten, amely óriási kiterjedésű A felirat másolata ez esetben is a régi vászonra fektetett védövásznon olvasható. A képek vakrámáinak formája, az oltárok díszítményei és profilozása szintén megegyező. 117 PADÁNYI BÍRÓ MÁRTON 1763. 118 BÍRÓ MÁRTON 1756. 274. p. 32