A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)
Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése
legelőkkel és pusztákkal bírt, s így az állattartásból igen sokan éltek szintén elterjedt Szent Vendelnek a kultusza. A kecskeméti piaristák Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemplomában 1780 körül állították fel Szent Vendel oltárát. Páduai Szent Antal oltár Páduai Szent Antal az egyik legszélesebb körben tisztelt hazai szent, kinek tiszteletét a XVI. századtól a Habsburgok határozott, tudatos propagandája támogatta. A középkorban a páduai szent tisztelete Magyarországon nem volt számottevő, egy-két előfordulásától eltekintve. A Habsburgok spanyol és portugál rokoni kapcsolataik révén ismerkedhettek meg a szent tiszteletének kultuszával. Az 157l-es, győztes lepantói tengeri ütközet után terjedt el nagy területeken tisztelete. Mivel a Don Juan d'Austria vezérelte keresztény gályák győzelmét a török felett, nem utolsó sorban Páduai Szent Antal közbenjárásának tulajdonították. A XVII. század elején II. Ferdinánd király karolta fel a kultuszt birodalom szerte. Pozsonyban 1663-ban, Gyöngyösön 1673-ban alakult Szent Antal-társulat. A szegedi Szent Antal-társulat (Congregatio Thaumaturgi S. Antonii) a gyöngyösi hatására kezdte meg működését. 119 A XVII-XVIII. században hazánkban e társulatok száma tizennégy volt. 120 A magyarországi ábrázolásokon Szent Antal többször föltűnik a pestisellenes védőszentek, Rókus, Sebestyén, Rozália társaságában a Szentháromság-oszlopokon. A kultuszt az udvar és a ferences rend mellett számos magyar arisztokrata család tagja felkarolta. Közülük említhetjük Esterházy Pál (1635-1713) nádort, I. Grassalkovich Antalt (1694-1771), Erdődy Gábor Antal egri püspököt. 121 A főhajóban közvetlenül a diadalív előtt az evangéliumi (bal) oldalon helyezték el a szent oltárát. Párdarabja a Szent Ferenc oltárnak. Lugosi szerint ezen a helyen eredetileg Mária Annunziata oltár volt, amelynek ábrázolása a sekrestyeszekrény balszárnyának középső ajtaján látható. 1716-ban készítették el az első Szent Antal oltárt, melyet 1772ben újítottak föl, s helyezték arra a helyre ahol napjainkban is áll. A mostani oltárképet 1774-75-ben Hautzinger festette, melyért 130 forint honoráriumot kapott. Páduai Szent Antal legelterjedtebb ábrázolási módja látható az oltáron. A felül íves záródású festményen Hautzinger azt a pillanatot ragadta meg mikor Szent Antal a gyermek Jézusnak kezet csókol. Jézus egy angyalnak a fején álldogál, miközben két puttó a megváltó lábát csókolgatja. A kép előterében a kompozíciót egy fekvő, imádkozó figura egészíti ki. A festmény hátterében az égen angyal fejek láthatók. Az oltárarchitektúrát Aisenhut József készítette. Az oltárt két, konzolon álló ferences szent kőszobra díszíti. Bal oldalon Szent Klára kezében szentségtartót fogó alakját látjuk. A szentségtartó, vagy úrmutató Klárának arra a tettére utal, amikor 1240-ben a szentelt ostya tárolására szolgáló edénnyel futamította meg az őket ostromló szaracén sereget. Jobb oldalon a püspöki oraátust viselő Toulouse-i Szent Lajos - aki lemondott apjának, II. Károly nápolyi királynak a trónjáról, és belépett a ferences rendbe - alakját mintázta meg Aisenhut mester. Utóbb Szent Lajos Toulouse püspöke lett. A kompozit oszlopok által tartotta gerendázat fölötti oromzaton, repülő, harsonás angyalok alakja figyelhető 119 BÁLINT SÁNDOR 1983. 50. p. 120 TÜSKÉS G. - KNAPP É. 1992.17 p. 121 KERNY TERÉZIA 1995. 6-7. p. 33
