A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

A templom előtti egykori Mária szobor A föoltárképpel szoros ikonográfiái kapcsolatban van a templom főbejárata előtt állt egykori, a Szeplőtelen Fogantatást ábrázoló Mária-oszlop.

104 Lugosi szerint amikor 1552ben a Mária kép elveszett, a hívek annak emlékére elkészítették szobor másolatát. Ez a szobor 1630-ig állt volna fenn, amikor is megsemmisült, s ez után készült a barokk szoborcsoport.

105 Nem nehéz ezekben az évszámokban felfedezni a kegykép legendás történetére vonatkozó évszámokat. A szoborról szintén maradt fenn egy legenda a Rákóczi szabadságharc idejéből, 1704ből. A történet szerint az egyik kuruc vitéz rálőtt a szoborra, s a szobor karjáról gellert kapva a lövedék eltalálta a katonát. Más forrás (Telek József) 1708-ra teszi az esemény megtörténtét. A történeti adatok sem segítenek ebben az esetben. Hiszen 1704. április 18-án Rákóczi seregei első ízben intéztek támadást a császári kézben lévő Szeged ellen. 1708 tavaszán a fejedelem kuruc seregei körül vették a szegedi várat, de nem sikerült bevenniük. Alsó- és Felsővárost viszont felgyújtották. Tehát mind a két említett évben megtörténhetett a szobor kurucok általi megrongálása. A legenda szerint a XVIII. század elején már állnia kellett a szobornak. Azt érdemes megjegyezni, hogy az 1713-as felmérési rajz nem jelöli a templom előtti téren. Az Immaculata oszlopok állításának a divatja a Habsburg-birodalomban a XVII. század végén terjedt el. II. Ferdinánd a bécsi Am Hof templom előtt állított ilyen fogadalomoszlopot, a svéd veszélytől való felszabadulás reményében. Magyarországon Esterházy Pál nádor propagálta elsőként a Mária oszlopok állítását. 1694-ben fraknói vára előtt állíttatott fel Immaculata oszlopot. A királyi és hercegi példát követték a városok, majd a falvak is. A XVIII. század elejére az ország számtalan településén láthatók voltak a Mária oszlopok. A fotók tanúsága szerint Alsóvároson egy földgömbön álló,- minden bizonnyal kígyót taposó - bal kezében a kis Jézust tartó Máriát helyeztek el az oszlopon. Az oszlop lábazata mellett a bal oldalon egy női szent (Szent Anna?), a jobbon egy férfi szent (Joachim?) volt látható. Az oszlop formája nem kör keresztmetszetű, mint az a magyarországi emlékeknél megszokott. A szögletes alaprajzú oszlop sarkain volutás díszek futottak, az oszlop törzsén pedig felhőpamacsokat helyeztek el. 1737-ben budai mészkőből készült 104 A templom évkönyvében a következők állnak felállításának körülményeiről: „Statua haec ante forces consistens, industria devoti Mariophili Josephi Tóth, Civis et senatoris Szegediensis renovatur, columna ipsa cancelli, statuae item circumstantes, sola effigie antiqua reliqua, novo laboré ex lapidibus Buda allatis apparantur, lampades denique in IV. Angelis appenduntur, sursus populus Virgini ad Nives exasse devotus veterem Patrum suorum devotionem reassumit, atque in id, cuncti Cives inferioris Civitatis conjurant, ut deinceps ad resuscitandum veterem erga Illibatam Deiparam fervorem cingula septimana tribus diebus, videlicet feria secunda, tertia et sabbato, populus dato signo mediocri campana, vesperi circa horam sextam im aestate, in hyeme circa quartam ad hanc Statuam con fluat..." 105 LUGOSI 1932. 68-69. p. 29