A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

A templom titulusának a kérdésével azért foglalkoztam bővebben, mert láthattuk, hogy Havas Boldogasszony kultusza a keresztény világban 1570 után bontakozhatott ki, de igazi virágzása hazánkban a XVII. században indult el. A kultusz kibontakozása a XV-XVI. században meglehetősen korainak, és Magyarországon egyedülállónak tűnik, ez indokolja a bővebb tárgyalást. A titulus tisztázásához igyekeztem párhuzamokat keresni a XV. századból, vagy az azt megelőző századokból. Magyarországon a kultusznak három esetben leltem fel a nyomát, bár ez irányba a kutatást szélesebben ki kellene terjeszteni. A legkorábbi adat teljesen bizonytalan eredetű, mely szerint Szegeden a mariánusoknak már 1230 táján lett volna rendházuk, és már ezt Havi Boldogasszony (Ad beatam Mariam virginem de nivibus) tiszteletére alapítetták. Állítólag ez a rendház a tatárjárás alatt pusztult el, s a XIV. század elején építették újjá.

94 A másik adat a lőcsei Szent Jakab templom bal oldali mellékhajójának keleti zárófalánál elhelyezett Mária hó-oltár a XV. század végéről. Az oltár 1494 körül készülhetett. 'A predellán elhelyezett lengyel címer Il.Ulászló és János Albert lengyel király lőcsei találkozójára utal (1494. április). Az oltár ikonográfiái programja egyáltalán nem utal a nevére. Az oltár képei Mária és Krisztus életéből vett jelenteket ábrázolnak. Az általam olvasott munkák mind ezen a néven említik, de nem magyarázzák meg elnevezésének eredetét, körülményeit. Elképzelhető, hogy az oltár nevét nem a középkorban, hanem jóval később kapta. A harmadik adat szerint Győrben 1469-ből ismert egy Havas Boldogasszony oltár melynek létezéséről az oltárjavadalmak igazgatóinak említése kapcsán tudunk.

95 A makói Havas Boldogasszony kép További problémát jelent a kutatás számára, hogy a makói Szent István plébániatemplomban viszont egy a Santa Maria Maggiore kegyképével megegyező, tehát Havas Boldogasszony ikonográfiái típusát követő Mária képet őriznek, melyet a hagyomány szerint Szegedről származónak ismernek.

96 Ezt megerősíteni látszik egy a szegedi ferencesek volt levéltárában őrzött irat, mely a következő feljegyzéseket tartalmazza: "E kedves kép nem ugyanaz, amely után a templomot Havi Boldogasszony templomának nevezik, miután maga a kép nem egyezik a római Mária Maggiore-i, vagyis Havi Boldogasszony-képpel, mint az e két képnél bármely szemlélő előtt kiviláglik. Azt az első képet ugyanis - mint azt hitelt érdemlő öregek előadják a Havi Boldogasszonyról, az 1552. évi zűr-zavar idejében, amikor a törökök Szegedet elsőízben elfoglalták s minden, ami szent, felforgatva megszentségteleníttetett, bizonyos szegediek a veszedelem elől kimentették és menekülve a legközelebbi városba, Makóra magukkal vitték, ahol tényleg látható PÉTER LÁSZLÓ 1991. 24-25. p. [Sajnos a szerző nem közli a forrást, ahonnan ezt az adatot vette]. 95 RADOCSAY DÉNES 1955. 85. p. 221. jegyzetpontjában közli forrását: BEDY V.: A győri székesegyháztörténete. Győr, 1936. 96 DR. CSEPREGIIMRE 1937. 26