A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

a templomba belépőnek baljára eső oldalon a mellékoltáron és a nép nagy tiszteletben tartja."

97 A makói kép Máriát ábrázolja, bal karján a gyermek Jézussal, aki baljában könyvet tart, jobbjával (előre nyújtott két ujjal) pedig áldást oszt. Mária arannyal szegélyezett kék színű palástot visel, mely palást a fejét is borítja. Mária palástjának jobb vállát aranyszínű hatágú csillag, homlokát aranykereszt díszíti. A köpeny alatt a Madonna szintén arannyal szegélyezett piros inget visel. Mindkettőjük feje körül dicsfény van. A gyermek inge fehér alapon tarka virágokkal díszített. A sötét alapon, a kép fölső két sarkában két kis angyalfej látszik. Nem teljesen pontosan követte a római prototípust a kép ismeretlen mestere, mind az arc formájában, mind a drapéria kezelésében eltér tőle. Minden bizonnyal metszet előképet követett festője. 1690-ben adta ki a nagyszombati nyomdában Esterházy Pál nádor Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz Képeinek Röviden föltett eredeti című könyvét. Ebben a könyvben megjelent egy elég pontos metszet a S. Maria Maggiore templom kegyképéről.

98 A makói kép azonban nem ezt az ábrázolást követi. Ehhez a képhez jóval közelebb áll Jakob Adam (1718-1811) egyik rézmetszete 1772-ből, mely a lorettói litániához készült.

99 Mária arcának formája, kendőjének vonalvezetése és néhány részlet a ruhán hasonló a makói képéhez. Mikor került ez az oltárkép Makóra nem tudják a helytörténészek sem. Annyi bizonyos, hogy a XIX. század elején már a Szent István plébániatemplomban volt, hiszen Ordinánsz Konstantin 1819-ben ott látta.

100 A makói Szent István tiszteletére fölszentelt plébániatemplomot 1772-ben fejezték be. 1718-ban a régi templom köveiből a mai Szent István téren templomot építettek, amely a század közepére szűkössé vált. Ezért a tanács Engl Antal püspök támogatásával új templom építése mellett döntött. Ez az egyhajós templom készült el 1772-ben.

101 97 Monumenta vetera et nova de antiquissime Basilicae S. Mariae ad Nives :"Hanc gratiosam imaginem non esse quidem earn, a qua Ecclesia haec nostra denominatur ad Nives, quum effigies ipsa non concordet cum effigie Romanae Mariae Maioris seu ad Nives, ut id clare has duas effigies consideranti pátere potest. Imaginem igitur illám primaevam, - uti fidedigni referunt senes, - Beatae Mariae ad Nives tempore disturti illius Turcici anni circiter 1552, quo Turca Szegedinum primo occupavit ac omnia sacra profanando susdeque vertit, quidam Szegedinenses cladi eripuerunt ac profugi secum Makoviam, proximum oppidum transtulerunt, ubi et de facto arae minori imporita ad latus sinistrum Ecclesiam ingredientis conspicitur et a populo maiori devotione colitur." Közölve: CSEPREGI 1937. 98 ESTERHÁZY PÁL 1690.3-6. p. 99 Nagy-Ajtai Cserei Farkas: Isten Annyának a Boldogságos Szeplőtelen Szép Szűz Máriának Lorétomi Litániában lévő nevezetek rendin folyó dicsérete. Bécs, 1772. A metszetet közli: SZILÁRDFY 1984.13. kép. 100 ORDINÁNSZ KONSTANTIN 1831. Ordinánsz Székesy Gábor ferences atya XVIII. században papírra vetett jegyzetei alapján szintén a makói kép szegedi származásáról számol be: „Azon Havi Boldogasszonynak régiebb Képét, és a Rómainak igaz másolattyát, mondám némely Isten félő Szegedi lakosok a' köz veszélyből kiragadták, és a török előtt futással megmenekedvén a' szomszéd Makó városába által vitték, és a melly (ha talán éppen az lehetne) az említett Makói Templomnak egy oldal oltárán a bemenetelnek balfelén helyheztetve, mái napig is szemléltetik." Ordinánsz 1831. 25. p. 101 TÓTH FERENC 1993. 627-628. p. 27