A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

a mariánusok minden évben prédikálhatnak és gyóntathatnak a városban, míg az obszervánsok minden második esztendőben tehetik ugyanezt.

82 A konventuálisok zárdája Szegeden egyébként 1542-ig maradt fenn, ezután az obszervánsok egyedül maradtak a városban. Az 1578-as évből származó törők defter már elhagyottnak említi a marianus kolostort és a templomot. A szegedi kolostor a XVI. század első felében a jenéi (Jenői) őr felügyelete alá tartozott.

83 Nagy Zoltán szerint, a templom elkészültének éve 1509, s felszentelésének dátumát augusztus 5-re, tehát Havas Boldogasszony napjára teszi.

84 Ez az álláspont reálisabbnak tűnik az eddig idézetteknél, hiszen erre az időszakra tehetjük a templom építésének befejezését. Ezt az évszámot valószínűleg, egy elég bizonytalanul datált török oklevélből (1562. január) számolta ki, melyben a török megerősíti az alsóvárosi barátokat templomuk birtokában. Lehetséges, hogy az alsóvárosi templomot is birtokukba vették a reformáció hívei, s ezért volt szükség erre az iratra: „...Ezen írott sorok keltének oka ím itt következik: Rózsa Ferenc, Balok András, Pijáncs Márton és Horvát Marczi bizonyságot tévén afelől, hogy az új boldogasszony háza néven ismert egyház 53 év óta a barátoknak nevezett szerzetesek keze közt van, ezek annak birtokában megerősíttetnek, hogy benne hiába való szertartásaikat s üres szabályaikat gyakorolhassák. Jelen írott vaszika azért adatott az említett szerzeteseknek, hogy szükség esetén vele előállhassanak."

85 A kolostor kódexei között fennmaradt két miseszöveg, amelyek jelzik, hogy legkorábban ekkor már működnie kellett a templomnak. Egy 1513-as kiadású Missale Strigoniense-be külön orációt toldottak be Havi Boldogasszony miséjére.

86 Ugyanennek a könyvnek 1518-as kiadása is megvolt a szerzetnek, amelybe 1525-ben búcsú misét írtak bele. Ennek szövegét közli Bálint Sándor, melyet Radó Polikárp munkájából vett át.

87 A XV. századból egyetlen a szegedi oltárokra vonatkozó adatot találtam a szakirodalomban, 1497-ből, amely Mindenszentek oltáráról tesz említést.

88 De a forrásból nem derül ki, hogy melyik szegedi templomban állt ez az oltár. Szeged reneszánsz kori műveltsége című könyvének 129. jegyzetében Bálint Sándor említi, hogy János fürstenfeldi cisztercita amikor Szegeden járt látott az egyik kolostorban egy Mária képet (ymaginem 82

NAGYBÉNll913.376.p. 83 282. (L5. VI. 5.) Constitutiones novae familiae Hungáriáé Fratrum Minorum. Saec. XVI. Registrum super nomina locorum nostrae familiae in ordine recto custodiarum: 4. In custodia Jenő: Varadinum - Szaland - Gyula - Jenő - Zegedinum - Csanadinum - Caran Sebes. Közli: VARJÚ ELEMÉR 1901. 262-265. p. 84 NAGY ZOLTÁN - PAPP IMRE 1960.54. p. 85 Közölve: SZILÁD Y - SZILÁGYI 1861. II. 285. p. Ennek az orationak szövege a következő: „...niuis in estiuis coloribus, in quo edficeratur ei templum, dignatus eo demonstrare: tribue quesumus: ut eius obsequio insistentes, refrigerato es... concupiscencie super niuem innocencie dealbutur." „Istenünk, te a helyet, (amelyen) a (Szűznek) templom építtessék, a nyári melegben hóval méltóztattál megmutatni. Add, kérünk, hogy a bűnös vágy, mely megdermeszti a nyarat, a hónál ragyogóbb ártatlansággá váljék." (Bálint Sándor fordítása). 87 RADÓ POLIKÁRP 1944. 23-24. p. 88 ' ERDUJHELYI M. 1899. 271. p. „Szegeden 1497-ben az anyakönyv csak a Mindenszentek oltáráról tesz említést." Ezt az adatot veszi át RADOCSAY 1955. 85. p. 24