A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)
Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése
addig fölállított kronológiáját. A középkori kolostoregyüttes első épülete - a régészeti feltárás tanúsága szerint - a mai kolostor nyugati szárnya. A nyugati szárnynak a folyosóját délről egy nagyméretű, keresztosztós, csavart lábazatról induló, pálcatagos kőkeretű ablak világította meg. Az ablak könyöklőjét, osztójának és nyugati kávájának maradványait a feltárás alatt in situ találták meg. Ennek az ablaktípusnak elterjedési idejét a tudomány az analógiák sorának segítségével nagyon pontosan datálni tudja. Ezek szerint a szegedi kolostor nyugati szárnya 1480 körül készülhetett. A templom építése ennek a szárnynak az elkészülte után kezdődhetett meg. így a források hiányában és a fent említett történelmi adatok ismeretében nem bizonyítható, azon állítás, hogy a Szeged-alsóvárosi kolostort már a XV. században Havi Boldogasszonynak hívták volna. Vegyük sorra azokat az írott forrásokat, amelyek segíthetnének a templom titulusának tisztázásában. 1459. január 20-án Mátyás király oklevele, melyben heti piac tartását engedélyezi a Boldogságos Szűz kolostora előtt a következő képen intézkedik: „...ad eadem civitatem nostram Zegediensem forum ebdomadale liberum, singulis feriis quartis, qualibet videlicet ebdomade ante claustrum beate Marie virginis in eadem civitate nostra fundatum,...". 72 A régebbi várostörténeti kutatás ezt a forrást egyértelműen alsóvárosra vonatkoztatta, Péter Lászlónak tűnt fel, - nagyon helyesen - hogy ez egyáltalán nem biztos. 73 Ha hihetünk a régészeti adatoknak, akkor ez az oklevél valóban nem vonatkozhat az alsóvárosi kolostorra. Ettől függetlenül a szövegből kiderül, hogy akármelyik kolostorról essék is szó benne, nem említi Máriára vonatkozólag az ad Nives titulust. 1458. augusztus 16-án Budán kiadott oklevelében 74 Mátyás király megerősíti Szeged város polgárainak ősi időktől fogva gyakorolt egyházkegyúri jogát a város területén lévő Szent Demeter, Szent György, Szent Péter apostol és Szent Erzsébet templomokra és plébániákra nézve. Ezek szerint ekkor még szóba sem került, hogy a Szent Péter templom átépítésével megépítenék a salvatoriánusok alsóvárosi templomukat. Sőt a kolostorhoz vezető utca melyet a régi templomról Szent Péternek neveztek a középkorban, még a XV. század hatvanas éveiben is szerepel, csak később a tizedjegyzékből hiányzik ez az utcanév. Bálint Sándor közli a forrást, melyben felsorolja, hogy mely személyek látogatták meg Kapisztrán János sírját Újlakon (ma Ilók). 75 Az 1459-65 között feljegyzett csodás események sorában szerepel egy Szegedi Katalin nevezetű nő, aki a piatea Sancti Petiiben lakott (Szent Péter utca). 76 A XV. század végén még állhatott a Szent Péter templom is, hiszen egy 1497-re keltezett oklevélben Szilágyi László kőházát úgy említik, mint amely a templom előtt 71 LUKÁCS ZSUZSA- SZÓNOKY MIKLÓS - HADNAGY ÁRPAD 1993.155-170. p. 72 REIZNER J. 1899/1900. IV. Oklevéltár. XXXIII. oki. 55-56. p. Az oklevélen kívül a következő felirat olvasható: „De foro feria quarta ante claustrum beate Marie virginis..." 73 PÉTER LÁSZLÓ 1991. 20-22. p. 74 REIZNER J. 1899/1900. IV. köt. XXXI. oki. 54. p. 75 Kapisztrán János 1459-65 között följegyzett csodatételeinek 3 szöveg változata maradt fenn: a római Bibliotheca Vaticanabeli, a római S. Isidoro- kolostorbeli, és a harmadik a párizsi Bibliothèque Nationale tulajdona (Codex Sovariensis). Dőry Ferenc, Lukcsics József szerkesztésében az „Instrumentum super fassionibus testium in oppido Újlak anno 1460 examinatorum" című gyűjteményben. 76 TROGMAYER OTTÓ 1992.17. p. 22
