A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

állt: „ante ecclesiam beati petrj...". Trogmayer Ottó említett rövid tanulmányában meggyőzően bizonyította, hogy az alsóvárosi ferences templom nem a középkori Szent Péter templom helyén épült, annak romjaiból, mint azt Cs. Sebestyén Károly kutatásai alapján a templom múltjának kutatói gondolták.

78 Bálint Sándor 1983-as könyvének 140. jegyzetében még egy adatot közöl, miszerint a szintén obszerváns csíksomlyói ferences templom eredeti titulusa is Havas Boldogasszony lett volna. Mintegy ezzel a párhuzammal is megerősítvén a szegedi templom titulusáról alkotott véleményét. A csíksomlyói templom és a szegedi templom történetében valóban nagyon sok rokon vonás és párhuzam fedezhető fel. 1441-ben Csíksomlyón is letelepedtek a szalvatoriánusok, Hunyadi János pártfogásával. A munkálatok elhúzódhattak, csak 1448-ra készült el a csíksomlyói templom, és ekkor már állt mind a nyolc oltára.

79 Az építkezést IV.Jenő pápa is támogatta, erről értesülünk 1444. július 2-ára szóló búcsúengedélyéből (1444. jan. 27-i keltezéssel). De ez a búcsúengedély nem említi a Havas Boldogasszony titulust, hanem egyszerűen Boldogasszonyról szól: „ad ecclesiam beaté Marie semper virginis domus ordinis fratrum minorum de observantia, que in territorio ville Somlyó Transilvane diocesis...de novo construi cepte et adhuc in suis structuris et edificiis perfecta non existit..."

80 Még egy adat áll rendelkezésünkre a csíksomlyói templom titulusa tisztázásának kérdésében. 1462. december 2-án Mátyás király szabadalomlevelet adott ki a csíksomlyói konvent számára. Ezt a szabadalmat Szapolyai János erdélyi vajda, székely ispán Gyulai János gvárdián kérésére megerősíti 1519-ben: "...Religiosus fráter Johannes de Gywla Guardianus fratrum minorum Chijkiensium de observancia regulari nuncupatorum, in sua ас ceterorum fratrum eiusdem Ordinis in Claustro beaté Virginis Marie istic fundato degencium personis,..."

81 Mindkét forrás igen korai, a templom alapításával majdnem egyidősek, de egyikben sem olvashatjuk az ad Nives szavakat, amely egyértelmüsítené a csíksomlyói templom titulusát, mindössze arról értesülünk belőlük, hogy a templom Szűz Mária patrocíniuma alá tartozott. A következő adat a szegedi ferencesekről az a mariánusok és szalvatoriánusok között kitört vita (1494) mely a szegedi és a váradi zárdák birtoklása körül robbant ki. Váradi Péter kalocsai érsek (a mariánusok védnöke) és Bakócz Tamás (a szalvatoriánusok protektora) Budán az éppen akkor (1495) tanácskozó országgyűlés helyszínére hívta össze az érdekelteket. A felek megegyeztek abban, hogy itáliai mintára mindkét fél szedhet alamizsnát a közös fennhatóságuk alá tartozó területen. A mariánusok beleegyeztek abba, hogy a szalvatoriánusok megépíthetik kolostorukat, úgy, hogy abból semmi kár ne származzék a mariánusok részére. Ez az adat is alátámasztani látszik azt a nézetet, hogy a salvatoriánus kolostor ekkor még építés alatt állt. A vita később sem zárult le a rend két ága között, hiszen még 1529-ben a pármai egyetemes káptalan is foglalkozott a két szegedi kolostor tagjai között feszülő ellentétekkel. Az egyetemes káptalan úgy döntött, hogy IPOLYI ARNOLD - NAGY IMRE- VÉGHELYI DEZSŐ 1873.388. p. 78 TROGMAYER 0.1992.17. p. 70 LESTYAN FERENC 1996.190-192. p. 80 SZABÓ KÁROLY 1872.154. p. 01 SZABÓ KÁROLY 1872. 340-342. p. Az 1462-es oklevelet is átmásolták az 1519. július 22-én kiadott oklevélbe. 23