A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

- előző ígéretéhez híven - mindenféleképpen megindítja. Augusztus 4-én a király Hunyadi Jánossal és az országnagyokkal egyetemben esküt tettek Cesarininek, hogy a török elleni hadjáratot a békekötés ellenére is folytatják. Tehát valószínűbbnek tűnik, hogy a kolostor átadására vonatkozó ítélet augusztusban történt. Visszatérve a templom titulusának kérdéséhez, arra lehet gondolni, hogy a ferenceseknek kapóra jött egy ilyen nagy tekintélynek örvendő egyházfi, hogy készülő egyházukat fölszentelje. S augusztus révén - ha az előző föltételezésem helyes - a legközelebbi Mária ünnepet választották templomuk titulusául, s ez valóban Havas Boldogasszony (aug. 5.) ünnepe lett volna. Csakhogy 1444-ben még szó sem volt a szalvatoriánusok alsóvárosi letelepedéséről, hiszen ekkor még a mariánusok Palánkban, esetleg a várban lévő talán Szent Erzsébetről (?) elnevezett kolostorát kellett volna megkapniuk.

66 A török elleni háború miatt nem került sor a szegedi mariánusok kolostorának átadására sem, mint ahogy Cesarininek a csanádi egyházmegyében a szegedi mellett a lippai kolostort is át kellett volna adnia a salvatoriánusoknak. Ezt az adatok tanúsága szerint nem sikerült végrehajtania, mivel 1531-ben a Székesfehérvárott megtartott marianus káptalanon a szegedi házfőnök mellett a lippai is részt vett.

67 1444. november 10-én a várnai csatában elesett I. Ulászló király és a szalvatoriánusok nagy pártfogója, Cesarini bíboros is. A mariánusok 1452-ben konventjüket Szegeden tartották. Ezen a tartományi gyűlésen választották meg provinciálissá Igali Fábiánt, akinek vezetésével 1454-ben megkezdődött a mariánusok megújulása.

68 Minden bizonnyal el kellet telni némi időnek, amíg a konventuálisok arra a belátásra jutottak, hogy maguk kell megépítsék kolostorukat. így eshetett választásuk alsóvárosra. Tehát az 1444-es évszám és a Cesarini nevével összefüggésbe hozott titulus egy akkor még nem is létező épület esetében, alaptalannak tűnik. Jóval később kerülhetett sor az alsóvárosi kolostor építésének elkezdésére. Ezt a feltételezést a legújabb régészeti kutatás eredményei is alátámasztják. A hagyomány és a korábbi kutatás 1465-re, illetve 1468-ra tette az építkezés megkezdését.

69 A Műemléki Felügyelőség megbízásából Lukács Zsuzsa végezte az újabb régészeti kutatást. Kutatás közben megjelentetett cikkében 1455-59 közé teszi az alsóvárosi rendház építését.

70 Későbbi tanulmányában az újabb adatok birtokában módosította a kolostor építéstörténetének 1444. április 24. körül I. Ulászló és a budai országgyűlés rendjei esküt tettek Cesarini Julián bíboros pápai követnek, hogy a nyár folyamán a török ellen keresztes háborút indítanak. A szövetségben részt vett IV. Jenő pápa, a velencei köztársaság, és III. (Jó) Fülöp burgundiai herceg. A háború célja a török európai birtokainak visszafoglalása lett volna. Szeged történetében (1983) Kulcsár Péter szerint a mariánusok rendháza a Palánkban volt, templomukat pedig a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Máté Zsolt - számítógép segítségével, matematikai módszerrel dolgozta fel a történeti adatokat - szintén arra a következtetésre jutott, hogy a mariánusok rendháza a mai Palánkban lehetett, de Szűz Mária tiszteletére volt felszentelve. Vö. MÁTÉ ZSOLT 1989. 5-75. p. 67 JUHÁSZ KÁLMÁN - LOTZ ANTAL 1991. 56. p. 68 ARNOLD, MAGYAR 1971.71-72. p. 69 A templom építésével foglalkozó irodalom: Cs. SEBESTYÉN KÁROLY 1938., NAGY ZOLTÁN 1944b, 217-229. p. NAGY ZOLTÁN 1944a. 70 LUKÁCS ZSUZSA 1989. 38-40. p. 21