A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Kisebb közlemények - Zsoldos Sándor: Somlyó Zoltán a „Szeged és Vidéke” munkatársa (1909. május–szeptember)

Somlyó Zoltán a „Szeged és Vidéke" munkatársa (1909. május - szeptember) Somlyó Zoltán életére és munkásságára születési centenáriumának idején kicsit több figyelem jutott.

1 Kevésbé ismert mindmáig azonban, hogy nem csak költő volt, de újságíró is; annyi más kortársához hasonlóan újságírásból kereste kenyerét. Élete folyamán számos lap munkatársaként dolgozott, újságíróskodott Budapesten, Fiumében, Nagyváradon, Pécsett, Szabadkán - s közben rövid ideig Szegeden is. Újságírói működése szinte teljesen ismeretlen.

2 Mivel életművének nem elhanyagolható rétege publicisztikája, talán nem lesz fölösleges tisztázni: milyen újságíró volt Somlyó - Szegeden? Szegedre kerülése 1909 májusában, mikor Somlyó a Szeged és Vidékéhez szegődött, belépéséről nem jelent meg semmiféle hír. Idekerülésének pontos dátumát és körülményeit így nem ismerjük. írásai 1909. május 5-től jelentek meg rendszeresen a Szeged és Vidékében - 1909. szeptember 12-ig. E majd öt hónap alatt 74 szignált cikke, verse, tárcája stb. jelent meg a lapban, és sok olyan írást is. találni, amelyekről szinte bizonyos, hogy - névtelenségük ellenére - Somlyó Zoltántól valók. Ez azonban nem tisztázza teljesen a Szegedre kerülés időpontját, hiszen a. Szeged és Vidékében már április másodikán megjelenik egy hírlapi vers ,,-n." szignóval, mely feltételezhetően Somlyótól származik. A címe Koalíciós léhár nótája, stílusa hasonló Somlyó első - májusban megjelent - hírlapi versével, ugyanaz a gyilkosan gúnyos hangvétel, mely egyébként jellemzi az ekkoriban született jobb politikai gúnyverseket (hírlapi vagy aktuális verseknek is nevezhetjük őket, esetleg bökverseknek). A szignó Somlyó szerzősége mellett szól, de perdöntőnek ez sem tekinthető. Ezt a jelzést ugyanis az adott időben csak egyszer alkalmazták (itt, ennél a versnél), s Somlyó itt többször nem használja, kérdéses tehát, hogy akkor valóban ő használta-e. (Annyi biztos, a szignó feltűnik Somlyó szabadkai tartózkodása idején is - a Bácskai Hírlapban. Ezt tekinthetjük akár bizonyítéknak is.) írásai mindenesetre május 5-től jelennek meg folyamatosan. A kor újságírói gyakorlatát ismerve, tudjuk, hogy akkoriban az újságírók az adott hónap 5. napjától léptek a szerkesztőség kötelékébe. Föltételesen tehát ezt a napot tekinthetjük Somlyó Szegedre érkezése dátumának. Érdekes azonban, hogy már harmadnap alapos helyismeretről tanúskodó írása jelenik meg - a szegedi szobrokról.

3 Somlyó ekkor már nem kezdő újságíró, több mint Ld. Tandori Dezső tanulmányát = Irodalomtörténet 1980/1. és Zsoldos Sándor Somlyóéletrajzát uo. 1983/1. sz. Szegedi írásainak annotált bibliográfiáját ld. a Somogyi-könyvtári műhely 1981. 2. sz. 73-79., valamint a Szegedi konferanszié c. Somlyó-kötetet (szerk.: ZSOLDOS SÁNDOR, kiadta a Szegedi Nyomda 1982-ben), és Szabadkai karnevál (Életjel könyvek, Szabadka 1982.), Párbaj és kultúra címmel (szerk.: ZSOLDOS SÁNDOR, Magvető, 1986) egész publicisztikájából válogat. Máj. 7. 4. -lyó. - részletesen ld. alább. 184