A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Kisebb közlemények - Zsoldos Sándor: Somlyó Zoltán a „Szeged és Vidéke” munkatársa (1909. május–szeptember)

egy évtizedes újságírói gyakorlat áll a háta mögött. Ez az írása első rutinos városnéző sétájának lehet az eredménye, feltételezve, hogy nem tartózkodott régebb óta a városban. Van azonban egy másik tény(sorozat), amely azt bizonyítja, hogy Somlyó még május 5-én sem véglegesen érkezett Szegedre. Május 8-a után ugyanis - miután 5-én, 6-án, 7-én és 8-án egymásután 4 szignált írása jelent meg a lapban - a legközelebbi írása csak május 13-án jelenik meg. A közben eltelt négy napban valószínűleg nem tartózkodott Szegeden. Ez idő alatt viszont több olyan írást hozott a Szeged és Vidéke, amelyek feltételezhetően Somlyó tudósításai. Ezek „saját tudósítónktól" jelzéssel és név nélkül jelentek meg, budapesti eseményekről. Olyanok ezek a tudósítások, írások, hogy akár témájuk is igazolhatná Somlyó szerzőségét.

4 És május 13-án amikor megjelenik a következő „Som." szignóval jelzett írása - egy jelenet -, (Szegedi konferanszié - kiadó szobákról) a megszokott gunyoros - itt már groteszk - hangvételben, saját élményéről számol be, a lakáskeresésről. A lakáskeresésről szóló cikkek általában az adott városba való érkezés másod-, ill. harmadnapján már meg szoktak jelenni. Somlyó Zoltán esetében ez az első bizonyítható írás megjelenése után nyolc nappal lát napvilágot. Ez az élménye egészen friss lehetett, akár 13-án délelőtti is, mivel a Szeged és Vidéke esti lap volt, így délelőtti élményét már aznap megírhatta. Somlyó valószínűleg nem tudta minden ügyét elrendezni Budapesten, ahonnan jött (talán adósságai elől), s ezért néhány napra vissza kellett mennie a fővárosba. Szegeden, úgy hiszem, véglegesen csak május 13-án telepedett le. Ekkor vehetett ki magának szobát. Nem tudjuk, hogy ebben a szobában lakott-e végig, ill. hány hónapos szobában járhatott. Feltételezhetjük azonban, hogy kezdettől a híres Könyök utcai szobát bérelhette. A későbbiekben is előfordult, elég gyakran, hogy két, három, esetleg négy-öt napig sem jelent meg szignált írása; feltételezhető, hogy akkor Szegeden sem tartózkodott. Egyetlen huzamosabb távolmaradása van, talán szabadság, augusztusban, amikor csupán két írása jelent meg - a hónap elején (elsején és hatodikán). Mivel szerkesztőségi közlemény nem jelent meg a laphoz kerüléséről, itt tartózkodásának pontos kezdetén kívül azt sem tudjuk, hogy a lapnál milyen beosztása volt. Az biztos, hogy nem helyettes szerkesztő, mint később a Bácskai Hírlapnál. Egy július 17-én megjelent cikkben,

5 melynek feltehetően ö a szerzője, mint a Szeged és Vidéke „egyszerű" munkatársa említődik. írásai a „Szeged és Vidéké"-ben Somlyó majd 5 hónapos szegedi újságíróskodása ideje alatt a Szeged és Vidékében 14 aláírt vagy szignált írást közölt. Valószínűleg, a korabeli újságírógyakorlatnak megfelelően névtelenül is publikált - cikkeket is, híreket is, mindent, ami akkor az újságírók munkájához hozzátartozott. Névtelenül is sokat írhatott, mert a Szeged és Vidéke szerkesztősége - egy Adótiszt jeligéjű szerkesztői üzenetében - meg is vallotta, a „lap Pl. máj. 9. 4. Pofozkodó kabaréművésznő - Pikáns kabarészám. 3.1. - Művész-est az Otthonban címmel. 185