A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

előképet követett. Stílusa alapján lombard vagy venetói mester lehetett. Bálint Sándor és Szilárdfy Zoltán hajlanak arra a megállapításra, hogy eredetileg kegyszobor volt a szegedi főoltáron. Bálint Sándor Csíksomlyót és Lőcsét említi analógiaként.

49 A kép datálásához érdemes adalékként megemlíteni, hogy Esterházy Pál 1690-ben Mária kegyképekről kiadott könyvében nem említi a szegedi oltárképet. Az igaz, hogy ebbe a gyűjteménybe alig egy tucat magyarországi kép rézmetszettel ellátott leírása került csak bele. Hat évvel később a nádor újabb könyvet jelentetett meg Mennyei korona, az az Az egész Világon lévő Csudálatos Boldogságos Szűz képeinek röviden föl tett Eredeti...(Nagyszombat, 1696), amelyben már 1300-ra emelte az ismertetett képek számát. Ebben a kötetben már nem voltak metszetekkel illusztrálva a leírások. A 191-es szám alatt a 141. lapon a következők olvashatók: „Az Tisza mellett Mező Szeged Városában volt egy boldog Asszony Temploma; kiben tiszteltetett egy igen régi boldogságos Szűz képe, kihez Mátyás király olly ájtatossággal viseltetett, hogy egykor ottan lévő, az maga drága köntösit, ki tiz ezer tallérra becsültetett, levetvén, oda ajándékozná a boldogságos Szűznek. Annak utánna pedig az Pogány kézben esvén Szeged Vára, hová lett légyen azon szent kép, nem tudatik."

50 Ebből a leírásból kitűnik, hogy Esterházy is ismerte a kegykép legendáját. Elképzelhető, hogy a már említett Christophorus Agricola művét is olvasta. Az is lehetséges, hogy nem az alsóvárosi templom képéről, hanem egy másik temploméról esik szó benne. Szempontunkból az a figyelemreméltó ebben a rövid idézetben, hogy a nádor egy szót sem szól a templomban az ő idejében tisztelt képről, csak a régi idők nagyhírű oltárképéről tesz említést. A legkorábbi ismert másolat a kegyképről a XVIII. század közepén készült. Ezt Hogger János szegedi festő fogadalomból metszette rézbe (1753).

51 A vidék számos oltárképét is ő készítette.

52 Később a XVIII. század végén Binder János Fülöp (1735k1811) készített a kegyképről három különböző metszetet.

53 A templom titulusa Már a korábbi századok szerzőinek is föltűnt, hogy a szegedi főoltár képe nem a Havas Boldogasszonyt ábrázolja, mint az - általában - a templom titulusa miatt várható lenne. A templomhajó északi és déli falán elhelyezett két évszámos faragott kőtábla az 1503-as évszámmal jelzi az építkezés befejezését. A templom felszentelésének pontos dátumát nem tudjuk, de egy forrásokkal alá nem támasztott adat szerint ez 1509 lett volna. Ekkor, Érdemes megjegyezni, hogy Csíksomlyón eredetileg nem a jól ismert kegyszobor szerepelt a főoltáron, hanem táblakép, amely Mária koronázását ábrázolja szentek társaságában. A kép most a Magyar Nemzeti Galériában látható (Ltsz.: 181). 50 JORDÁNSZKY ELEK 1836.100. p. az idézet forrása. GARAS KLÁRA 1754-et tudja az ábrázolás elkészülési évének. 52 Archeológiai Értesítő, 1900. 174. p., THIEME-BECKER 1924. 310. p. 53 PATAKY DÉNES 1951. 82-86. p. 1. (23). A szegedi kötelesek céhlevele. „Binder sc. Budae" 2. (48). Auxiliatrix Szegediensis in Antiquissima P.P. Franciscanorum Ecclesia Honoribus Sanctae Mariae ad nives sacra. „Binder sc." 3. (54). Kegykép. (Közölve ORDINÁNSZKONSTANTIN: A Libanus... с könyvében) A zárójelben lévő számok a Pataky Dénes által közölt sorszámok. 17