A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Lengyel András: Gáspár Zoltán irodalmi kapcsolathálózata (Könyvtára dedikált köteteinek történeti-szociológiai elemzése)

Szép Szó utolsó szerkesztője s az „urbánus'Miberális publicisztika jeles személyisége, tagadhatatlanul bír történeti jelentőséggel, ugyanakkor - könyvtára részeként - megma­radt a neki szóló ajánlások teljes sorozata is. Könyvtárát, melyet a JATE Magyar iroda­lomtörténeti tanszékeinek könyvtára őrzi, kezelői jóvoltából átnézhettem, kigyűjtve a Gáspárnak szóló valamennyi ajánlást. Gáspár könyvtára természetesen aligha száz száza­lékos teljességgel maradt fönn, özvegye, tudjuk, az idők folyamán egy-egy kötetet elaján­dékozott belőle. (Egy füzetet, K. Havas Géza dedikációjával, magam is kaptam tőle.) Ezek a hiányok azonban, minden jel szerint, nem számottevőek, nem befolyásolják lénye­gesen az ajánlás-sorozatból levonható következtetéseket. Azaz, lehetőség nyílik rá, hogy Gáspár kortársi irodalmi elfogadottságát, manifeszt kapcsolathálózatát a maga történeti konkrétságában vehessük szemügyre. A tényleges elemzés előtt azonban még itt célszerű néhány szót szólni a szociológiá­ban használatos network - azaz: kapcsolathálózat - elemzésről. A network-elemzés (vö. Angelusz Róbert - Tardos Róbert, 1988., Kadushin, Charles 1988., Granovetter, Mark 1988, Angelusz Róbert - Tardos Róbert, 1991) abból a fölismerésből indul ki, hogy az emberek életük során interakciókba lépnek más emberekkel, s ezek az interakciók egy sajátos, az egyént jellemző kapcsolathálózattá állnak össze. Maga a kapcsolat (az interak­ció, plusz az állandósuló emberi reláció) ugyan sokféle lehet, a „magánérzelmektől" a státus- és pozíció-szempontokig sokféle mozzanat generálja őket. A lényeg azonban az, hogy az ember így, e kapcsolódások által válik a társadalom részévé, hiszen ezek a kap­csolatok kötik bele a társadalom életfolyamataiba - mint gyereket és/vagy szülőt, házas­társat, egy szociális szerep betöltőjét, munkavállalót vagy munkaadót, barátot stb. stb. A kapcsolathálózat kiterjedése és sűrűsége persze, egyedileg változik, s különbözik az egyes kapcsolatok („kötések") ereje is. Vannak emberek, akik sok emberrel sokféle viszonyban állnak, s vannak, akik lényegesen kevesebbel. Vannak, akik olyanokkal tartanak kapcso­latot, akik maguk is sok (más) kapcsolattal is rendelkeznek, s vannak, akik körül „ritkább a levegő": az ő kapcsolataik csak kevés más kapcsolattal rendelkeznek. S az is tapasztalat, hogy az egyén köré szerveződő kapcsolathálózat tagjai közül egyesek erősebben („erős kötés"), mások jóval gyengébben („gyenge kötés") kapcsolódnak az egyénhez. (Az erős kötés a zárt csoporttá, klikké válás eszköze és formája, a gyenge kötés éppen az idegen csoport felé nyitásé, a csoporton kívüliekkel való érintkezésé.) Szociológiai szempontból a legtöbb hozadéka kétségkívül az egész társadalmat átfogó kapcsolathálózat elemzésének van, de tanulságos az egyén közé szerveződő, úgynevezett egocentrikus network vizsgá­lata is. (Gáspár Zoltán kapcsolathálózatának elemzésekor ilyen egocentrikus network elemzésére kerül sor.) A kapcsolathálózat sokféle ismérve közül az egyik legtartalmasabb az ún. szelektivitás. „Ennek mutatói azt fejezik ki, hogy milyen társadalmi-demográfiai »szűrők« milyen mértékben érvényesülnek a releváns kapcsolatok létrejöttében." (Angelusz Róbert - Tardos Róbert, 1991. 58.) A mai szociológia szempontrendszere, kifinomult (s erősen matematizált) kutatási technikája, persze, történeti dimenzióban csak nehezen, olykor, egyes vonatkozásokban, egyáltalán nem alkalmazható. A történeti elemzés - így az irodalomtörténeti is - mindig ki van szolgáltatva a forrásadottságoknak, az egykorvolt (irodalmi) aktorok pedig nem kérdezhetők ki tetszésünk - tudományos előfeltevéseink igénye - szerint. További gondot jelent, hogy ha az általános szociológiai megközelítést az irodalomtörténet-írásban akar­juk hasznosítani, meg kell találnunk azokat a speciális szempontokat, amelyek iroda­lomtörténeti szempontból is relevánsak. Ezt a hármas követelményt, reményem szerint, ez esetben sikerül teljesíteni. Egyrészt az ajánlás-sorozat birtokában megvan az a forrás, 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom