A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Kisebb közlemények - Nagy Imre: Levelek Endre Béla festőművész hagyatékából

KISEBB KÖZLEMÉNYEK Levelek Endre Béla festőművész hagyatékából A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum gyűjteménye 1992-ben fontos Endre Béla emlékekkel gyarapodott, melyeket Endre Béla leányától, Jenkovszky Sándorné, született Endre Borbálától vásárolt az intézmény Tóth József budapesti magángyűjtő közbenjárásával. A múzeum gyűjteményébe került dokumentumok négy csoportra oszthatóak: a) öt levél, melyből hármat Endre Bélának, kettőt pedig az ő halálát követően özvegyének címeztek b) egy népművészeti kézimunka mintakollekció, mely a magyar nyelvterület egészéről tartalmaz mintákat átrajzolásra alkalmas papíron

1 c) egy kerámia terveket tartalmazó kollekció" és d) egy Barcsay Jenő festette Endre Béla portré, rövid dedikálással.

3 Jelen dolgozat az öt, ezideig ismeretlen levél publikálására vállalkozik. Ezek közül kettő művészettörténeti szempontból különösen fontos, hiszen Tornyai János és Rudnay Gyula festőművészek Endre Bélához fűződő kapcsolatáról árulnak el részleteket. A szakirodalomból ismert annak a baráti levelezésnek néhány részlete amely Endre Bélát és Barcsay Jenőt összefűzte (Dömötör 1988), ám most bepillantást nyerhetünk a Tornyait és Endre Bélát, illetve Rudnayt és Endre Bélát összefűző barátság mélységeibe. A Móricz-levél túlságosan rövid és formális ahhoz, hogy a köztük kialakult kapcsolatról új ismereteket tudhatnánk meg, a maradék két levél pedig jellegénél fogva nem tartalmazhat érdemi új információkat. Endre Bélának címzett levelek A legfontosabb (s valószínűleg a legkorábbi) levél a szerzemények között az, amelyet Tornyai János írt Endre Bélának. Az ötoldalas levél kézzel számozott lapokra van írva, amely sorszámozás azonban nem esik egybe a szöveges oldalak egymásutánjával (21-2227-28-23). A levél dátumozatlan és a feladás helyszíne sincs feltüntetve. A levél első és második oldalán azonban Tornyai párizsi tanulmányútra biztatja Endre Bélát, s tudjuk, hogy Tornyai 1896 tavaszán tért haza Franciaországból, míg Endre Béla 1898 és 1900 között tartózkodott Párizsban. Ez azt sugallja, hogy a levél valamikor 1896 és 1898 között íródhatott. A levél készültének időpontjára további fogódzókat találunk a szövegben, hiszen Tornyai azt írja: „...én jövő ősszel legkésőbb, mindenesetre szeretnék megnősülni." Tornyai 1897 közepén jegyezte el a tizennyolc éves Szabados Leonát, a földeáki postamester és földbirtokos egyetlen leányát, akit 1898. május 30-án feleségül is vett (Bodnár 1986: 67). Bár a házasság rövidéletű volt, hiszen 1903-ban törvényesen elváltak, ekkor Tornyai még lelkesen említi terveit. Fent idézett mondata azonban egyértelműen 1897 második felére datálja a levelet. Alátámasztja ezt az a momentum is, hogy Tornyai részletesen ír szemproblémájáról, márpedig a kutatás előtt ismert az a tény, hogy 1897 és 1 A mintagyűjtemény az alábbi leltári számon került nyilvántartásba a múzeum helytörténeti gyűjteményében: 92.27.1-3. Mind a mintagyűjtemény, mind a kerámiatervek raktározási helye a XX. doboz. 2 A kerámiatervek a 92.27.4 leltári számon kerültek nyilvántartásba a múzeum helytörténeti gyűjteményében. 3 A Barcsay Jenő festmény leltári száma a TJM képzőművészeti gyűjteményében: 92.3. 165