A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Dömötör János: Egy szobor története (Kallós Ede: Erkel)

tos, mely határozottan dagályos, barokkos, sok tekintetben - különösen jelzőiben - túlzó a ma embere számára. Az összevetés által jól érzékelhetjük a társadalmi változás tükröződését a közéleti nyelv alakulásában. A másik a kultúra, közelebbről egy szobor leleplezésének közvélemény, de főként sajtóbeli jelenléte, szerepe. Az Erkel-szobor leleplezése nagyon komoly társadalmi eseményként kapott teret a helyi sajtóban. Közel harminc közlemény foglalkozott a szoborral, a gondolat elindításától a megoldás vitatásáig, a szoborbizottság ülésezéséig, a kivitelezés részmunkálatain át, mint láttuk egészen a koszorúk sorsáig. A Békés című, nagyméretű (60x36 cm) hetilap a leleplezési ünnepségről két és fél teljes oldalt közölt, foglalkozva olyan részlettel is, mint a menü ismertetése. Összehasonlítva a sajtó mai arcával, tartalmával, láthatjuk az eltérést, a változott feladatok miatti nagy különbözőséget. Akkor a sajtó a termeléssel (vetés, aratás, betakarítás) alig foglalkozott, inkább eseménycentrikus volt. Nosztalgiamentesen állapíthatjuk meg, hogy ma nyilván napi- vagy hetilapban sem kapna 3 teljes oldalt és 30 kisebb közleményt, cikket egyetlen szoborleleplezés. Végül ide kívánkozik még az is, hogy a szülőváros bőven „kárpótolta" nagy fiát az 1888-as mellőzésért, mert a térelnevezésen és szoborállításon túl múzeumot, gimnáziumot, zeneiskolát, művelődési házat is róla nevezett el, és országos kulturális diákrendezvénnyel is őrzi emlékét. Ez a tanulmány nem az első feldolgozása a gyulai Erkel-szobor történetének. Az eddigieknél (Scherer Ferenc, Dankó Imre) bővebb és teljesebb feldolgozást az indokolta, hogy a részletekben - cseppben a tenger - tükröződik, megjelenik a kor társadalomtörténetének jellemző része is. így feltárult a századforduló önkormányzati mechanizmusa, a szoborbizottságok működése, az ünnep külsőségei, társadalmi szerepe, valamint a mű visszhangja is. Mindez együtt túlmutat az Erkel-szobor leleplezésén, társadalomtörténeti jelentőségű, ezért indokolt jellemző tényeinek, eseményeinek közelebbi vizsgálata és publikálása. I. SZÁMÚ MELLÉKLET ERKEL FERENCZ EMLÉKEZETE! A gyulai Erkel-szobor leleplezési ünnepségére írta: Somló Sándor Erdő! mozduljon szárnyas lombod éke! Mező virága, tárjad illatod, Rezdülj bozót a cserjés mély ölébe', Madársereg, zengd bűvölő dalod! Hozd, röpke szellő, angyalok fohászát, Menny szózatát dörögjék fellegek, Füzérbe lányok kert nyíló virágát ím, itt az oltár - ünnepeljetek!... 121