A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Dömötör János: Egy szobor története (Kallós Ede: Erkel)

Bessenyei György - Nyíregyháza, 1902: Kozma-síremlék - Budapest, 1903: Kossuth Hódmezővásárhely, 1904: Erkel-síremlék - Budapest, 1905: Jankó János síremlék - Budapest, 1908: Vörösmarty - Budapest [Teles Edével közösen], 1938: Hungária - Mosonmagyaróvár. Ezen túl még számos plasztikailag kevéssé jelentős síremléket [Tóth László, Vadnay Andor, Bartha Miklós, Irányi Dániel, Bánki Donát] is készített.) Épületplasztikái közül a marosvásárhelyi Kultúrpalota részére készítettek érdemelnek figyelmet. A Magyar Nemzeti Galéria több mint tíz alkotását őrzi. Végrendeletileg szülővárosának adományozta 20 alkotásának gipsz változatát. 1950. március 11-én halt meg Budapesten. Kallós Ede munkássága ugyan a francia naturalista szobrászatból indult ki, de egyénisége részben túl lépett e példaképeken. Hasonlóságra törekvése a külső jegyeken túl figyelembe vette az ábrázolt életmüvét is, és ennek megfelelően választotta meg a formálás, a kompozíció individualizált jegyeit, megoldását. Elég itt éppen a gyulai Erkel és a nyíregyházi Bessenyei-szoborra, mint két különböző és eltérő alkotói megoldásra utalni. A magyar történelem romantikus szemléletéből táplálkozó, az által ihletett Erkel Ferencet nagyvonalúan, lendületesen, a kis méret ellenére is monumentálisan ábrázolta. A világot nyugodtabban, meditálóbban, olykor ironikusan szemlélő Bessenyei György egész alakos figuráját statikusabb, nyugodtabb, hűvösebb kompozícióban alkotta meg. Az elmélyültség és belső harmónia plasztikai kifejezéseként hozta létre Kölcsey-jét, a lendület és teátrális pátosz jellemzi viszont a hódmezővásárhelyi Kossuth-szobrot. Erkel Ferencről alkotott szobránál is alkalmazta a kor általános felfogásából fakadó magas talapzatot. A kor a megörökíteni szándékozottak iránti tiszteletét, megbecsülését a 3-4 méteres, magas talapzatra helyezéssel kívánta kifejezni. (Az érintettek rendkívüliségét, tömegből kiemelkedését a 19. század nagyfokú egyéniségkultuszával összhangban állóan felmagasítva tolmácsolták.) A gyulai Erkel-szobor is 3 és fél méteres, homorúan szűkülő oldalú, csonka gúla talapzaton áll. Az ívelő, csonka gúla lendületesen vezeti, emeli magasba a szemlélő tekintetét és erre a szűkülő talapzatfejre szélesen terülnek rá az erőteljes vállak. A fej, rajta a dús szemöldök, tömött szakáll, érzékeny, könnyed mintázásról tanúskodik. Kallós a mellportrén túl a talapzaton az életművet teljesebben érzékeltető néhány egyéb elemet is elhelyezett. így itt láthatjuk a színészetet, énekművészetet kifejező nyitott szájú arcot, valamint a Himnusz első kottafejeit és az Isten áldd meg a magyart szöveget. Ezek a talapzatra helyezett motívumok nem zavarják a mű egységét, inkább kiegészítik és gazdagítják azt. A szobor térbelisége az idők folyamán megváltozott. A felállítás idején a megyeház, a református templom, a Reichardt cukrászda (ma ú.n. „100 éves") és a római katolikus templom egységes teret képeztek, a későbbi fásítás két részre tagolta, keleti és nyugati önállósult térre. A fák zárt környezetet adnak az Erkel-szobornak, és ez a térrel alkotott egységet, közvetlenséget jól szolgálja. Szólnunk kell arról is, hogy éppen a kellő sűrűségű lombos környezet jól választja el és önálló életet biztosít a református templom és a posta közötti részen elhelyezett, - a közvélemény által szintén nem vita nélkül fogadott, a művészettörténet által viszont mindig is kiemelkedő alkotásként értékelt, - Ferenczy Béni Petőfi-szobor számára. A Kallós" szobor példaképül szolgált a hozzá felfogásban hasonló későbbi gyulai szobrok (Erzsébet királyné, Göndöcs Benedek) számára is. (Egyébként Kallós Ede és Gyula város között a kapcsolat az Erkel-szobor leleplezésével nem szakadt meg, mert ő készítette el 1899-ben a gyulai születésű, ismert író és publicista, Pálfy Albert emléktáblájának bronz portréját is.) Lapozva a régi iratokat és a korabeli sajtót e sorok írójának a szűkebb szobortémán túl két gondolat is eszébe ötlött. Egyik észrevétel a kor hivatalos és sajtónyelvével kapcsola120