A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Dömötör János: Egy szobor története (Kallós Ede: Erkel)

Dr. Fabry Sándor alispán du. fél 5-kor mondta el az ünnepség nyitó beszédét. Ennek első részében a szónok szuperlatívuszokat nem nélkülöző jelzőkkel szólt Erkel nagyságáról, de arra is rámutatott, hogy a szülővárosban természetesen fokozottan érvényes és indokolt az életmű kiemelt értékelése. Elismerésre méltó, hogy Göndöcs Benedek emlékének, kezdeményezésének is adózott meleg szavakkal, és szólt Kallós Ede anyagiakra nem tekintő, szívesen vállalt alkotói tevékenységéről is. Ez után következett Káldy Gyula, az Operaház igazgatója avató beszéde, aki elsősorban a nemzeti zenenyelv megteremtése és történelmi operái által méltatta Erkel munkásságát. E beszéd után hullt le a lepel a szoborról. A sajtótudósító lelkesedéssel állapítja meg, hogy „Az aradi vértanú szobor kivételével jobb s művészibb kivitelű szobor, mint Kallós Ede Erkel-szobra egyetlen egy vidéki városban sem létesült eddig. " Kallós Ede az ünneplést köszönő pár szava után Dukay Béla polgármester vette át Gyula város nevében a szobrot. Ezután következett Somló Sándor, aki az ez alkalomra írt Erkel Ferenc emlékezete című, a gyulai Erkel-szobor leleplezési ünnepélyére alcímű költeményét mondta el. (Somló Sándor egyébként nem volt teljesen ismeretlen a gyulaiak előtt, mert 5 évvel korábban egy szezonban színészként láthatta a gyulai közönség. Ezen túl mint a Nemzeti Színház művésze és mint számos színmű írója, országosan is ismert volt.

64 Somló Sándor költeménye ugyan kissé hosszú, de mivel erre az alkalomra készült és közvetlen része az ünnepségnek, mellékletkénti közlése - úgy ítélem - szintén indokolt.

65 Meg kell jegyeznünk, hogy Dombi Lajos, helyi református lelkész szintén írt költeményt a szoborleleplezés alkalmából. Ez jóval rövidebb és jószerével csak az Erkel müvek felsorolása.

66 A szoborleleplezést este 1/2 7 órai kezdettel az operaházi művészek ünnepi hangversenye követte. Arányi Dezső, Pewny Irén, Ábrányiné W. Margit Erkel: Hunyadi László с operájából énekeltek részleteket. Majd Takács Mihály baritonista és a gyulai dalkör Bánk bán részleteket adott elő. A műsor harmadik részében Takács Mihály Brankovics Györgybeli áriája következett volna, ez azonban a művész rosszulléte miatt elmaradt, helyette Ábrányiné énekelte el a Névtelen hősök-bői a Honvéd-takarodót, utána pedig Káldy Gyula és Erkel Gyula négykezes zongorajátéka zárta az ünnepséget. A nap befejező részét 160 személyes bankett képezte. Nem érdektelen a Huszka József népkerti vendéglős által kiszolgált menü sem: halászlé és nyárson sült kecsege, vesepecsenye madeira-mártással, pástétommal, libasült uborkasalátával és kovászos uborkával, fagylalt ostyával, piskótával, magyarádi bor. Ezen a vacsorán Tallián Béla főispán, dr. Fábry Sándor alispán, Oláh György főügyész, gróf Festetich Andor, Némethy József dr. alügyész és Dombi Lajos ref. lelkész mondtak pohárköszöntőt. Ezután Bertóthy István rendezőbizottsági tag felolvasta az ez alkalomból érkezett táviratokat, köztük a Kisfaludy Társaság, Wlassics Gyula Vallás és Közoktatásügyi Miniszter, a Magyar Képzőművészek Egyesülete, Dr. Liszt Ferenc Zeneművész Kör, a Zeneakadémia, Fadrusz János, a Dugonics Társaság, a Kölcsey Egyesület és Zsilinszky Mihály táviratát. Ezzel a bankett is véget ért. A sajtótudósító azonban megemlékezik még egy eseményről, az Erkel ereklyék adományozásáról. A család nevében dr. Erkel Rezső takarékpénztári vezérigazgató egy ezüst babérkoszorút, egy ezüstserleget és egy aranyserleget adományozott a gyulai múzeumnak.

67 64 Békés, 1896. június 28., Révai Lexikon 17. kötet 20. oldal 65 Békés, 1896. június 28. 66 Békés, 1896. június 21. 67 Békés, 1896. július 7. 117