A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Dömötör János: Egy szobor története (Kallós Ede: Erkel)

csárdást szerzett. Magyar Mannheimer Gusztáv festőművész pedig táncrendet festett a rendezvény sikere érdekében. 56 Ezen túl műkedvelő-társulati előadás 40 Ft-os tisztajöve­delme is gyarapította a szoboralapot. A szobor felállítási munkálatai május elején befejezést nyertek. 57 Május 12-én Gyula város millenniumi ünnepi képviselőtestületi gyűlést tartott. Ezen Tallián Béla főispán ünnepi beszédében a következőket mondta: „Megyénk történetében megíratott, hogy a millennium alkalmából leplezzük le a megye egyik nagy fiának, Erkel Ferencnek szobrát, kegyeletünknek szerény, de díszes jelképét. " 5S Eredetileg tehát a szobrot a millenáris ün­nepségek keretében kívánták avatni. Ez a terv azonban nem valósult meg, mert az opera nem tartotta alkalmasnak közreműködésére ezt az időpontot. 59 A végleges időpont tekin­tetében még az utolsó napokban is bonyodalmak támadtak, mert Káldy Gyula, az opera művészeti igazgatója az ígért programot nem küldte meg időben, s emiatt a szobor­bizottság ülését is el kellett halasztani. 60 Végül is a leleplezési ünnepségre június 26-án került sor. 61 A helyi sajtó megállapítása szerint a millenáris ünnepségekből Gyula város két ízben is kivette részét, először az országos ünnepségekkel összhangban május 12-én, másodszor pedig az Erkel-szobor avatása alkalmából, és ez utóbbi „felette állott az első májusi milléneumi ünnepélynek. " A vendégek fogadására és elszállásolására külön bizottság alakult, melynek Deimel János, Kis Gyula, Dr. Frankó László, Dr. Némethy József, Bertóthy István, Szabó Emil és Gyula voltak a tagjai. 62 A lepellel leborított szobor körüli részt Hackl Ferenc, a kastély kertésze parkírozta. Az Almássy kastély üvegházából - a zászlók mellett - délszaki növé­nyeket és mohadíszt helyeztek el a szobor körül. A vármegye díszhuszárjai és a gyulai énekkar a szobor háta mögött sorakozott fel. A sajtótudósító megjegyzi: „megemlítjük itt, hogy a csabai dalárda, mely a leleplezés alkalmából az himnuszból éneklendő, ösmeretlen okból nem jött át Gyulára, amely körülmény azonban semminemű zavart nem okozott, miután a Gyulai dalkör átvette és elénekelte a szózaton kívül a himnuszt is. " 6 A tűzoltóság által vont kordonon belül a megye és a város vezetői Dr. Fabry Sándor alispán és Dukay Béla polgármester vezetésével sorakoztak fel. Ezentúl ott voltak Tallián Béla főispánon kívül a megye földesurai közül gróf Wenheim Frigyes, gróf Almásy Dé­nes, gróf Károlyi Gyula, továbbá Szabó János esperes, Gréh Ferenc, Dombi Lajos, Bezsány József, Vibera Péter lelkészek. Az Erkel családot özv. Erkel Ferencné, továbbá Erkel Gyula, István, Mária, Sarolt, János, Rezső, Rózsika és Ödön képviselték. Részt vettek az ünnepségen természetesen az Operaház és a Nemzeti Színház művészei, Káldy Gyula és gróf Festetich Andor igazgatók vezetésével. A mű alkotóján, Kallós Edén kívül más képzőművészek is megjelentek - így Csók István, Jantyik Mátyás, Hegedűs Nándor, Márk Lajos és Manheimer Gusztáv. 19 újság küldött ki tudósítót, köztük találjuk Ábrányi Emilt és Hevesi Sándort. A szobor leleplezése előtt koszorút helyeztek annak talapzatára az Operaház, a Nemzeti Színház, a Liszt Ferenc Zeneművészkör, a Zeneművészeti főis­kola, a Budapesti Filharmóniai Társaság, Gyula város és az Erkel család. 56 Békés, 1894. december 16. "Békés, 1896. május 10. 58 Békés, 1896. május 13. 59 Békés, 1896. április 19., május 17. 60 Békés, 1896. június 3. 61 Békés, 1896. június 21. 62 Békés, 18%. június 28. 63 Békés, 1896. június 28. 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom