Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Mód László: „Ilyen még nem volt." Szőlészeti-borászati kiállítások Szegeden a 19. század végén és a 20. század elején
Imre valamint Bokor Pál 5 8 invitálta az érdekelteket. Az elnöke gróf Csekonics Endre, az ügyvezető elnöke báró Gerliczy Ferenc lett, az alelnöki tisztséget pedig gróf Szapáry István, gróf Keglevich Gábor, Reök Iván illetve Bokor Pál töltötte be. 5 9 Az egyesület 1910 decemberében ténylegesen is megkezdte a működését, hiszen igazgatósági ülésre került sor, illetve a tisztikar megválasztása is megtörtént. Az ügyvezető igazgatói feladatkör ellátására Gerle Imrét kérték fel. Az egyesületbe a szőlészetiborászati kongresszus időpontjáig 520 személy kérte a felvételét, az aláírási ívek zömét azonban még nem küldték vissza. Az egyesület létrehozásához két másik esemény is kapcsolódott, amelyek szintén a homoki szőlőkultúra népszerűsítésére, az értékesítési lehetőségek támogatására irányultak. 1910. szeptember 25-én, az ünnepélyes megalakulást megelőzően vette kezdetét a szegedi városháza közgyűlési termében az első országos homoki szőlészeti és borászati kongresszus, amely az alkalomra megjelentetett kiadvány szerint a következő célt tűzte maga elé: „Magyarország homokvidéki szőlőmívelőinek és illetve a szőlőmívelés és borászat iránt érdeklődő egyéneknek módot adni arra, hogy összejöhessenek közös érdekű dolgaikat, szőlészeti és borászati szakkérdéseiket megvitathassák, azokban állást foglalhassanak s határozati javaslataikat az illetékes közhatóságok elé terjeszthessék." 6 0 A kongresszuson a korszak országos szinten is elismert szakemberei tartottak előadásokat a homoki szőlőtermesztés aktuális, a szőlőbirtokosokat érintő kérdéseiről, amelyek főként a kártevők elleni védekezés, a borkezelés és az értékesítés problémáira vonatkoztak. Csak olyan személy tarthatott beszámolót, akit az előkészítő bizottság a feladatra felkért, vagy akinek a jelentkezését elfogadta. Az előadások kivonatát 1910. szeptember 10-ig kellett eljuttatni Szegedre, hogy az érdeklődők nyomtatott formában is kezükbe vehessék azokat a tanácskozáson. Egyegy előadó 30 percnél tovább nem beszélhetett, a hozzászólók pedig akkor léphették túl a 10 percet a vita során, ha a kongresszus tagjainak többsége ehhez hozzájárult. Egy-egy előadással kapcsolatban egy alkalommal lehetett a résztvevőknek véleményt nyilvánítaniuk. Drucker Jenő a homoktalajokon alkalmazható szőlőtelepítési és művelési eljárásokról, fajtákról, Sóvári Schneider Sándor (Országos Kereskedelmi Múzeum) pedig az értékesítési lehetőségek megszervezéséről értekezett. Kecskeméti Géza szőlészetiborászati felügyelő, a kecskeméti állami szőlőtelep és vincellériskola igazgatója a homoki csemegeszőlő-termesztés témaköréből a termés csomagolásának, szállításának és értékesítésének kérdéseivel ismertette meg a kongresszus résztvevőit. Istvánffi Gyula, 6' egyetemi nyilvános rendes tanár a peronoszpóra, a lisztharmat illetve a fakórothadás pusztításáról, valamint az ellenük alkalmazható védekezési eljárásokról Bokor Pál (1855-1944) városi tanácsnok a Szegedi Gazdasági Egyesület (1884-1900) titkári, majd elnöki tisztét is betöltötte. Alsótanyán rendelkezett szőlőbirtokkal. Habermann Gusztáv 1993. 34. Szegedi Néplap 1910. október 2. 2. Homoki Szőlősgazdák I. Országos Borászati Kongresszusának és ugyanakkor Szegeden tartandó Országos Szőlő- és Borkiállításnak ismertetése és szabályzatai 1910. 19. 6 1 IstvánfTi Gyulát (1860-1930) 1897-ben bízta meg a földmüvelésügyi miniszter a Szőlészeti Kísérleti Állomás vezetésével. Igazgatói munkája mellett jelentős kutatási eredményeket ért el, amelyek elsősorban a szőlő fakórothadására, a szürkepenészre illetve a peronoszpórára vonatkoztak. Erményi Magdolna, P. 1988c. 24-27. 109
