Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Klamár Zoltán: Jelek és emlékezet - a térfoglalás topolyai (SRB) példái. A nemzeti identitás térbeli megjelenítésének hatása az emikai csoportok otthonosság érzetére
Az egykori főutcán szép számmal találhatók ezek a térkijelölő objektumok. Az emléktáblák, domborművek kétnyelvűek, szerbül és magyarul magyarázzák a hely és az esemény jelentőségét. A térkijelölés attribútumaihoz korábban jól koreografált emlékezések, koszorúzások is kapcsolódtak. Ezek az eseménysorok is üzenetet közvetítettek a városlakók számára. Mindenekelőtt megmutatták a hatalom szervezőerejét, és a hatalomhoz lojálisaknak kijáró társadalmilag szervezett megbecsülését. Megvolt a törekvés az új alapokon szerveződő közösség megteremtésére. Az utcanevek vizsgálatából viszont az derül ki, hogy az új „közös múlt" konstruálásakor is tovább folytatódott a nemzeti kiszorítósdi a közösségi térből. Ezt a törekvést az államalkotó nemzet legitimálási folyamatának kell tekintenünk, mely folyamat valójában, változó ideológiai töltettel 1920 óta tart. 3 0 Úgy tűnik - mivel Topolyának nem volt számottevő törzsökös szerb lakossága 3 1 -, hogy ez a fajta térkijelölési gyakorlat a továbbiakban is megmarad. A hullámokban érkező délszlávok, az utóbbi években már csak szerbek, a város történeti múltjával nem tudnak azonosulni, ezért amint a politika lehetőséget biztosít a nacionalista törekvések számára, hatalmi arroganciával lépnek fel a lokális törekvésekkel szemben. A folyamatos átrétegződés nem hagy időt a helyi földrajzi névanyag megismerésére, ezért az érkezők a hivatalos elnevezések alapján tájékozódnak. Mindezek okán felerősödik a lokális névhasználat jelentősége a lakossági többséget alkotó magyarság körében. Mentális tér - a szubjektív térhasználat hangsúlyos pontjai a településszerkezetben A közösségi térhasználattól jelentősen eltérhet a személyes térhasználat. Ennek okán, az egyén szempontjából mások lehetnek a hangsúlyos pontok a városban. Mindezt nagyban befolyásolja az életkor és a létszükséglet alakulása. Nyilvánvaló, hogy bizonyos élethelyzetekben felértékelődhet a hivatalok, egészségügyi- vagy oktatási intézmények jelentősége, és folytathatnánk a sort vég nélkül. Ehelyett azonban a továbbiakban néhány példával illusztráljuk a mentális terek kialakulását és működését. A mentális térvizsgálatot négy korcsoporton belül végeztük el. 8-18, 19-40, 41-60 évesek és a 61 év fölöttiek térhasználatát térképeztük fel. Adatszolgáltatóinkat igyekeztünk a város különböző pontjairól választani, hogy a közigazgatási és egészségügyi szempontból egypólusú településen többféle térhasználati modellt ismerjünk meg. Az elemi iskolások korcsoportjába tartozók egyike Linder-falvából jár a Krivajpatakon túli Nikola Tesla iskolába. Reggel az utca végén találkoznak az ismerős 2 9 Vö.: Mód László, 2007. 288-289. Vö.: Colta, Elena Rodica, 2007. 529. 1 1 1900-ban 38 szerb lakosa volt a városnak. 1910-ben 17, 1921-ben 233 délszláv, majd tíz évvel később 1929. A királyi Jugoszláviában összevonták a délszláv lakosságot egy kategóriába, hogy minél népesebbnek tűnjön a statisztikákban a szerbek, horvátok, szlovének és macedónok csoportja. A magyar lakosság 1971-ig folyamatosan gyarapodott, majd 1981-töl megkezdődött a népcsoport fogyása. Lásd az 1900., 1910., 1921., 1931., 1971., 1981. és a 2001. évi népszámlálás adatai alapján készült kimutatást Papp Árpád, é.n. 51. 49
