Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Klamár Zoltán: Jelek és emlékezet - a térfoglalás topolyai (SRB) példái. A nemzeti identitás térbeli megjelenítésének hatása az emikai csoportok otthonosság érzetére
tt 8 r Forgács utca (Forgács nevű malomtulajdonos malma működött benne ), Gatyaszár utca, Havas utcája (az utcában Havas Jenő, a villanytelep igazgatója lakott 9), Karmó utca, Kaszakocs utca, Kefekötő utca, Kutyaszorító utca, Kürt utca, Lépcsős utca, Liliom utca, Mihalecz teknős utcája, Netovább utca (zsákutca, ahonnan nem lehet tovább jutni 1 0), Parittya utca (kettéváló városszéli utca, a Horváth-féle téglagyár és a kendergyár felé vitt le), Pék Jóska utcája, Potkány" utca (a Krivaja-patakkal párhuzamos utcában állattartó parasztok laktak, és sok patkány volt a városrészben 1 2), a Pipa utca alakjáról kapta a nevét, Pöndöl szabó utca, Rózsa utca, Semfu utca, Siska Magda utcája (tehetős parasztcsalád kardos matrónája volt 1 3), Suszter Máté utcája, Szélmalom utca, Szőlő sor (a városi szőlőföldekkel határos utca, a 20. század második felében az egész területet házhelyeknek parcellázták), Tulipán utca. A városban működő ártézi kutakat vagy azokról a személyekről nevezték el, akik fúratták vagy a kút környének boltjairól, korcsmáiról: Bliszkó-kút ~ Mihálovicskút (előbbi fúratta, utóbbinak boltja előtt áll a kút), Cigler-kút (a bolttulajdonosról maradt fenn a kút neve 1 4), Csordakút, Hadzsi-kút (dr. Hadzsi János fúratta saját költségén, miután nem sikerült a topolyai elöljáróságban ülő módos gazdákat meggyőznie az egészséges ivóvíz fontosságáról. Közszájon forog a történet, miszerint az érveiből kifogyó körorvos a vitát lezárandó azt mondta, hogy a kút vizében fürdeni is lehet. Erre az egyik módos gazda feltűrte az inge ujját, és megcsapkodva fehér felkarját a következőt mondta: Lássa milyen fehér, doktor úr, pedig sose' látott vizet. Nem kell kút!), Kifolyós-kút ~ Vörös Margit kútja (Vörös Margit korcsmája volt a kút közelében"), Sárga Náci kútja (voltaképpen a bolt tulajdonosáról kapta a kút a nevét.), Vadóc kútja (egy daráló volt a kút közelében és a kút a tulajdonosról kapta nevét). Az emlékezet megőrizte a hódoltság alatt keletkezett régi városrész nevét: Tobány ~ Tabány névalak ma is a szűk belvárost jelöli, függetlenül attól, hogy a területre a 20. század '60-as '70-es éveiben modern lakótelepet építettek. Kevésbé régi elnevezés Linder-falva. A város közvetlen határának északnyugati részén épült, apró parcellákon a zeg-zugos utcáival ma is falusias településrész. A módos nagygazda földjei egy részét házhelyekként adta el a város agrárszegényeinek. Az 1970-es években épült Payton-város, a korábbi városi kórház mögötti határrészen. Abban az időben vetítette a Belgrádi Televízió az amerikai sorozatfilmet, és az emeletes családi házakból álló, parkos városrészt Paytonnak kezdték nevezni. Majd amikor kiderült, hogy kölcsönökből építkeztek az emberek, a topolyaiak hamarosan TAMTAM-városként emlegették a negyedet. Loptam, csaltam, hazudtam - mondták az ott folyó, vélt vagy valós gyanús ügyletekre utalva. Penavin Olga, Matijevics Lajos, Mirnics Júlia, 1975. 37. Penavin Olga, Matijevics Lajos, Mirnics Júlia, 1975. 39. Penavin Olga, Matijevics Lajos, Mirnics Júlia, 1975. 44. ' 1 potkány - a patkány tájnyelvi változata (K..Z.) ' Penavin Olga, Matijevics Lajos, Mirnics Júlia, 1975. 44. Vö.: Penavin Olga, Matijevics Lajos, Mirnics Júlia, 1975. 46. 1 4 Penavin Olga, Matijevics Lajos, Mirnics Júlia, 1975. 36. 1 5 Penavin Olga, Matijevics Lajos, Mirnics Júlia, 1975. 40. 45
