Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Klamár Zoltán: Jelek és emlékezet - a térfoglalás topolyai (SRB) példái. A nemzeti identitás térbeli megjelenítésének hatása az emikai csoportok otthonosság érzetére

Vannak határrészek, amelyek már beépültek, de még a régi elnevezés ma is használatban van. Ilyen a Lencsés ~ szérűskertek, és ilyen a Szőlősor.

1

6 Topolya térhasználatának meghatározó pontjai a városban álló szakrális építmények. A római katolikusok első templomukat 1761 -62-ben építették, a város központjának egyik dombjára. A régi templomot 1904-ben bontották el, és helyére 1905-ben új templomépület épült.

1

7 A 72 méter magas torony messzire látszik, valóságos iránytű a tájékozódásban.

1

8 Ha templomot említenek - három is van a városban mindig a nagytemplomra gondolnak. A Kálvária 1797-ben épült, a téglából készült stációk pedig 1872-ben. Végül a kápolna 1898-készült el.

1

9 Ezzel teljesedett ki a szakrális épületegyüttes a város nyugati határdombján. Mögötte a Nagy-temető zárta le a határt Bajsa felé. A zsinagógát 1840-ben építették, és a település zsidó negyedének a központjában állt. A második világháború után bontották le. Még lebontása után is megmaradt virtuális tájékozódási pontként, hiszen az idősebb generációk ma is Zsidótemplom 20 utcájaként említik a November 29. utcát." Az ortodox templom 1940-ben készült el. Korábban csak egy imaház állt a szerb hívek rendelkezésére, melyet 1932-ben építettek, és a napjainkban is álló épület paplakként funkcionál.

2

1 A városnegyedben a környező utcákat hozzá viszonyítva határozzák meg: a szerb templom mögött, mellett, a templomtól jobbra vagy balra stb. Hasonlóan a kiemelkedő egyházi épületekhez, a szakrális kisemlékek is jelentős tájékozódási pontok. Ilyen a Kanászkereszt, ahol a városból kifelé hajtották a kanászok sertéseket. A Láncos-keresztet, a városból Szabadka felé kivezető út mellett, Grófné keresztjének is nevezik. A keresztet Kray Irma (1830-1913) állíttatta. Keresztek sokaságát állíttatták a 19. század végén és a 20. század elején a jómódú topolyai családok. Ezek többsége azonban csak a közvetlen környezet számára vált fontos jellé a közösségi térben. Ahhoz, hogy általánosan ismert tájékozódási pontokként bekerüljenek a földrajzi névadás gyakorlatába, szükséges, hogy olyan helyen álljanak, ami a közösségnek is fontos. Ekkor megtörténhet, hogy még azután is benne maradnak a névanyagban, ha időközben a település közlekedése átszerveződik. Erre példa a Kereszt-dűlő ~ Vaskereszt-dűlő. A városba keleti irányból bevezető utak találkozásánál állt a kereszt a település határán. Napjainkban már túlnőtt a város az egykori csomóponton, de magát a helyet még ma is Kereszt-dűlőként emlegetik. A lokális emlékezet jelei A 20. század utolsó harmadában a hatalom már alkalmanként eltűrte, hogy a város jeles személyiségeinek emléktáblát, szobrot állítsanak, és az ezredforduló éveiben 1

6 Penavin Olga, Matijevics Lajos, Mirnics Júlia, 1975. 41.,47. 1

7 Harkai Imre, 2001. 124-125., 134-136.; Pénovátz Antal, 2001. 210., 213. 1

8 A legújabb, magyar nyelven megjelent Szerbiát bemutató turisztikai kiadvány, Topolyával kapcsolatban elsőként a katolikus nagytemplomot említi. Lásd: 52 hétvége Szerbiában, 6. Topola, Mali Idos, Srbobran. '

9 Pénovátz Antal, 2001. 211. 2

0 Vö.: Penavin Olga, Matijevics Lajos, Mirnics Júlia, 1975. 49. 2

1 Harkai Imre, 2001. 137. 46