Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Vincze Klára: Adatok a csongrádi betlehemezéshez
Elmenet közben ezt éneklik mindnyájan: Elindulának és el béjutának Szűz Máriának jó napot mondának Ménnyetek el bé gyorsan a városba Ott talájjátok Jézust a jászolba. Isten álgya meg a háznak gazdáját Ökrit szamarát és mindén jószágát. [Elindultak és bejutottak, Szűz Máriának jó napot mondottak. Menjetek el gyorsan a városba, Ott találjátok Jézust a jászolban. Isten áldja meg a háznak gazdáját, Ökrét, szamarát és minden jószágát!] Evvel be van fejezve a betlehemi szertartás. " A leírásban „maksus"nak nevezett pásztor szó a dunántúli pásztorjátékokban tulajdonnévként szerepel, mint az egyik pásztor neve. A „Koredon" szó „Koridon" pásztor névként szerepel, a 3. pásztort pedig „Titirus"-nak hívják, ez a csongrádi „Tutore" elnevezéssel rokon hangzású. Ezek antikizáló nevek, barokkos irodalmi divatból származtak át, elsőként a nyugati részeken, vagyis a Dunántúlon terjedtek el - innen vettük át mi is a Dél-Alföldön. [„Fújjad Istók a dudát Te meg Petri forulyát, Húzz rá Makszusz egy nótát, Pöngesd hegedűd húrját!" (Kálmány Lajos törökbecsei gyűjtése)] 1 0 Váry Gellért 1862-es szokásleírása Csongrád legrégibb betlehemes játék-lejegyzése, számunkra azért igen értékes és nagyjelentőségű. Nemcsak egy adott kor ünnepi szokását jeleníti meg, hanem a 19. század második felének nyelvhasználatát is bemutatja. Katona Imre tágabb összefüggésekbe helyezte a cselekmény és a szövegek lejegyzését, felvillantva a szintén csongrádi születésű folklorista munkamódszerét. A két, kiemelkedő jelentőségű történetíró és kutató munkája kiváló alapul szolgál a 20. századi csongrádi betlehemezés vizsgálatához. Betlehemezés Csongrádon a 20. században Városunkban az általam megkérdezett adatközlők mintegy fele látott már élete során betlehemes játékot, ám passzív résztvevőként versekre, énekekre nem emlékeztek. Szerencsés kivételt jelentett a 90 éves, belvárosi 1 1 Lévai László, aki a múlt század első felében járt betlehemezni társaival együtt a csongrádi tanyavilágban, és a 63 éves Sági Ferencné, aki a játék néhány sorára vissza tudott emlékezni. A leírás az ő adataik alapján, az 1990-es évek végén készült. 1 2 1 0 Idézi Katona Imre 1974. 1 1 Csongrád régi, a Tisza medréhez simuló városrésze. Régi, írott forrásokban Belsőváros néven szerepel. A névhasználatról részletesen írt Szűcs Judit. Csongrád, Alt-Csongrád, Belső-, Külsőváros, Szentes. In: Bárth Dániel és Laczkó János(szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére. Kecskemét. 2004. 85-94. " 1997-ben gyűjtöttem az adatokat. 266
