Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.
MÉRTÉKEGYSÉGEK A hagyományos orvoslás általában nem a CGS rendszer mértékegységeivel mér, hanem „kéznél lévőkkel" (arasz, bakarasz, ujjnyi; egy csipet, amit három ujjával felvesz; késhögynyi, bicskahögynyi stb.) Az idézett szövegekben csak a fél kanálfej mennyiség-, és a nap már rudas magasságban van (alkonyattájban) időpontmegjelölés fordult elő. A HAGYOMÁNYOS ORVOSLÁS NYELVE A hagyományos orvosló szövegek nyelvi szépségéről és gazdagságáról szinte minden soruk bőségesen tanúskodik, itt csak egy, a kórtani elképzeléssel kapcsolódó kifejezést emelnék ki: a „darázsfészek olyan kelés volt, amelyik ágakra bogozott". Vagyis a carbunculus szerkezetét növények-fák analógiájára képzelik el (vö. 'ágaboga' és a családi kapcsolatok jelölésére: „Melyik ágrul való vagy?"). ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK végzése legtöbb esetben még korai lenne. Amíg nem ismerjük pontosan a föltételezett kibocsájtó közösségeket s onnan nincsen hasonló részletességű ethnomedicinai gyűjtésünk, addig csak egyes, kivételes esetekben vethetünk össze jelenségeket. (Kérdés, milyen joggal?) Vizsgált területünkön belül egyes témakörökben (pl. szemverés, gilva, szemölcs stb.) viszonylag gazdag és változatos adatsorunk van. A gazdag variációk okaként két lehetőség fogalmazódott meg: a migráció és a hagyományos szövegek-eljárások minden alkalommal történő újraalkotása. Kérdés, elegendő-é ez a két magyarázat? Az egy témára vonatkozó adatok közül melyek variálódnak (egy községen belül, illetve a vizsgált 9 település között) és mely elemek közösek, állandók - ezek lennének a régebbiek vagy a lényegesek? Csupa olyan joggal fölvetődő kérdés, amire még korai lenne megbízható választ adni. Makón jelentős görög katolikus ruszin populációval kell számolnunk, mely külön templomuk (épült 1777-1778) és külön temetőjükből is ítélve - identitását, önállóságát, különállását tartósan meg tudta őrizni. (Bár ez éppen befolyásuk, hatásuk ellen is szólhatnak.) A püspökielei uradalomban is rendszeresen dolgoztak ruszin idénymunkások. Kérdés, hogy ruszin —> magyar vagy magyar —> ruszin hatás kimutatható-e? Sajnos a makai görög katolikus populáció és a Kárpát-medencei ruszinok gyógyító hagyományairól egyelőre igen-igen keveset tudunk, ezért nem lehet biztos véleményt alkotni. (Esetleg ilyen lehet a terhesség megszakítása forró fürdő + ital segítségével; beteg gyerek nyakába akasztott fokhagyma nyaklánc. 17 3) Ugyancsak a püspökielei uradalomban Békés megyei, ambrózfalvi és pitvarosi tót idénymunkások is dolgoztak, Makón korábban számos tót (szlovák) leány szolgált családoknál. A legközelebbi tót ethnikum (Csanádalberti, 17 4 Pitvaros, 17 5 Tótkomlós 17 6) 17 3 Vö. Kótyuk E. PhD disszertáció, kézirat, 2004. Az 1910 évi népszáml. adatok szerint 1370, nagyobbrészt szlovák lakos. Az 1910 évi népszáml. adatok szerint 2746 szlovák, 170 magyar lakos. Az 1910 évi népszáml. adatok szerint 9307 szlovák, 1146 magyar lakos. 234
