Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.

Anyag Felhasználás sósborszesz (Diana) fejfájás, gyomorfájás, fájós, lyukas fog spanyolviasz vérhas szalicil, szalicin fájós, lyukas fog, tyúkszem, bőrkeményedés szalicil (citromos) seb szalmiákszesz ájulás szappan(os kovász) gilva szappan(os víz) székrekedés, csipás szem, tetű szesz, erős ab. szódabikarbóna gyomorfájás, fulfájás tej, ecetes hasmenés timsó fehér folyás, vetélés, ebagos, vérhas, seb, szem (1785), száj-, és körömfájás tömjén fájós, lyukas fog vasbor sápkór zsírszóda szemölcs Látnivaló, hogy leggyakrabban a háztartásban kéznél lévő szereket használják (ecet, só, szappan, petróleum, timsó, szalicil, kénpor, hamu). Ezek mágikus jellegű fölhasználása is előfordul (pl. gyermekágy sóval körülhintése gonoszűző céllal). Tágabb értelemben ide tartozik a Maros vize (belső betegségek, ótvar, kicsattogott bőr), Maros iszapja (ízületi betegségek) és a szemverés gyógyítására használt ún. szótalan víz is. Szentelmények A materia medica e különleges csoportjából Makón és környékén leggyakrabban a szentelt vizet használják (fülfájás, bőrbetegségek; jóslás szentelt vízzel teli pohárból stb.). Nagypénteki pattogatott kukorica hideglelést gyógyít. A húsvéti szentelt tojás héját (külsőleg, belsőleg) fehér folyás ellen alkalmazzák, húsvétkor fogyasztott szentelt kolbász megvéd a kígyócsípéstől, a karácsonyi méz vagy áldásos méz a torokfájás orvossága. Ezen kívül a húsvéti szentelt disznólapocka (ló csömöre) és a karácsonyi szentölt abrosz (ló meg van nyilallva) használatosak az állatorvoslásban. Az állatok egészségének biztosítását szolgálja az aprószenteki vessző, a karácsonyi asztal alá tett, majd nekik adott széna, kukorica: a megáldott szent estei élelem. Tűz, füst A tűz betegség-megelőző, óvó hatása a Szent Iván-napi tűz átugrálásának rítusában jut kifejezésre, gyógyító hatásával csak az ágyba vizelő gyerek gyógymódjánál találkozunk (tüzes seprővel megcsapkodják a fenekét). Forró pernyét, kenyérhéjat megvastagodott, berepedt talp-bőr kezelésére használnak. A füstölés már gyakoribb orvosló eljárás: rontás, süly, Szent Antal tüze (piros növényi anyagokkal: piros kukorica, paprika, rózsaszirom), asthma, illetve más eredetű nehéz légzés (faparázsra tett taplógomba füstje) esetén. A ló egerét pipára tett szőrrel füstölik. Népmesék hasonló motívumát idézi az a magyarcsanádi archaikus szöveg, mely szerint a szemverés lemosása után a letörlő ruhát el kell égetni: „Ekűdöm a füstöt világjáró szélnek, hogy mégártson mindén szemverő szemének " szavak kíséretében. 233