Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.

ORVOSSÁGOK FŰBŐL, VIRÁGBÓL, GYÖKÉRBŐL, KÖVEKBŐL S ÉLŐ ÁLLATOKBÓL

16

1 (Materia medica) Emberi nyál, éhnyál (csipás szem, torokfájás) köpés (szemverés, árpa) takony (égés) anyatej (gyulladt szem) vizelet (kifujt, kirepedt, cserepes-kirepedezett bőr; seb, szépítőszer [tót]; tüdőbaj; meggyulladt pálinka; megrontott tehén, tyúk, szemmel vert, veszekedő libák; húgyos korpa baromfinak; húgyos sárga főd - csontrepedés,húgyos iszap - fájós végtagokra) hajszál (szemölcs, szoptatós anya tejének elvitele ellen: pars pro toto) A megelőző-gyógyító eljárásokban szereplő tárgyak számbavétele is tanulságos lehet. Az emberi testtel közvetlenül érintkező ruhadarabok szerepe: a gyógyító ebből állapít meg bajt, ebből készít orvosságot, kalap (szemverés elhárítása) kötő, női kötő használata kötelező: „kötő nékűl csak a kurvák, mög a naccságák szoktak lönni"; a 9 hónapnál korábban született első gyereket kötőben hozta; „ nem a mi kötőnkbe van "; ebben hozza haza útközben született gyermekét; ebben teszik az újszülött csecsemőt édesanyja mellé; ezt adja korozsmaként síró, kereszteletlen meghalt gyereknek; újonnan vett tehenet a gazdasszony küszöbre tett kötőjén léptetik át, akkor nem tudják megrontani.

162 pendely, modernizálódott formában a kombiné (visszája) pendely madzag, modernizálódott formában bugyigumi zsebkendő (szemébe esett valami) jegykendő (torokgyík, hasfájós csecsemő, gyermek hideglelése) kendőrojt (otthagyása tejelvitel ellen) fáradt zokni (a fáradt kapca modern változata - szerelmi varázslásban) Házi textília: párnacsücs (árpa) sütőabrosz (foggal született védelmére; erről vakart tésztával füstölik a megrontottat) törülköző (nyakfog) asztalterítő (keresztelési rítusban; karácsonyi szentelt abrosz: megnyilallt ló) Házi eszközök: csücskös bögre abroncs (rontás) 16

1 Pax corporis VII/6. 16

2 Férfi kötőről Erdei 1934, 55. 224