Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.

resta (ijedés) zsákvarró tű (gilva) olló (szemverés, ijedés) „nyírákseprű", seprő (újszülött védelmére, betámasztva) cirokseprő (gyermekágyas védelmére; kihúzott szála: szemverés, ijedés, fogpiszkáló; kiskutyát ezen húzzák körbe; disznók gyógyítása) kés (-re ülve szoptat, hogy legyen teje, illetve szemverés gyógyításakor; kést vág az ajtóba boszorkányok elrettentésére, ha nem alszik a gyerek; szemverés; nehezen eljáró gyerek; kést tesznek vajúdó feje alá; ütés okozta duzzanatot késsel nyomogatnak; kés használata árpa gyógyításakor; megrontott tehén tejét tüzes késre fejik) sulyok (újszülött védelmére, gyermekágyba téve: anthropomorf tárgy!) kötélcsülök (nyakfog) Egyéb pénzdarab (gilva, árpa) acél-kova (két kavics) - Szent Antal tüze kígyókő (zöldhályog) érvágó cserepcsik baba (gallyból-rongyból: szájpenész, zsébre, gilva, szemölcs, depressio) anthropomorf tárgy! (Ez egyébként pl. a kenyér elnevezéseiben is megfigyelhető: haja (!!), hajas domborulata, púpja, alja, eleje, pilis: a vége, mosdatóvize. A kenyér, kenyérhéj gyógyító fölhasználása is evvel függ össze). A növényismeret és -termesztés folyamatosságát erre utaló növénynévből képzett helynevek és régészeti leletek igazolják: 1. táblázat Középkor Szirbik, 1835-36. p. Recens Cservölgy Apf Chepkes 1247 Csipkés, 25 Csipkés Gyous 1330 Egres 1191 Figud 1326 gyékény, 26 Kakat? 1274 Chakato 1284 Kákás, 26,33,34 Kákás(i szőlő, járandó) Kenderáztató, 27 Kenderföldek, 25 Kenderföld Komlós, 25 Kwkenyer 1211 225