Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.

konyhában körül ütötte-verte, de elszabadult. Másnap a harmadik szomszédbeli öregasszony nagyon beteg lett, mert el volt verve. Ebből tudták, hogy ő volt.

1

4 Nyugtalan, szemmel vert kiscsikót lényegében ugyanúgy gyógyítanak, mint a szemmel vert gyereket, hét (!) kanál vizet mérve ki: Szem mégverte, szív szerette, Nagyobb az Isten igéje, Mint az ember szereteted Apf Vértolulásos lónak ár segítségével táragygyökeret húznak a szügyébe.

1

6 A táragygyökér ismeretére, használatára utaló gúnyos szólás: „megölte a bot-táragy" (egy legényt a kocsmában bottal agyonvertek).

1

7 Ló betegségét, pl. ha túl van terhelve, izomgyulladást kap, táraggyal gyógyítják. Zsákvarró tűvel táragygyökeret húznak szügyizmába, az felhúzza, sötét sárga gennyet húz ki onnan -írja Nagy Dezső. A gyökeret egy szegény ember szedte és árulta, táragyosmk hívták.

1

8 Apf Tartósan beteg, gyönge állat (faját nem mondja, valószínűleg ló) bőrét üreges árral átszúrja (benne táragyökér), a árat kihúzza, a gyökér benn marad, akár 1 hónapig is, gyerekfej nagyságú dudor keletkezik, a gennyes vért összeszívja, kilyukad, kifolyik a genny és a fekete vér.

1

9 Cspal Kehes ló nyakára meleg, főtt zabot kötnek.

2

0 Ló egere: állán valamilyen mirigy-daganat keletkezik. Pipába valamilyen szőrt tesznek, és ennek füstjét a ló orrlikaiba fújják, az orra csepegni kezd, megkönnyebbül. 21 Közben szalmacsutakkal csutakolják, míg meg nem indul bélműködése. Apf Mindszenti Takács József (ld. alább, a Gyógyítók c. fejezetben) az igázásra szánt, vagy tenyésztésre kevésbé alkalmas lovakat herélte,

2

2 ezek nyugodtabbak, jobb csontozatúak, teherbíróbbak voltak. Felesége, fia és három napszámos közreműködésével dolgozott. (Egy napszámosának napi bére a két világháború között 10 pengő [!] volt, italt is kaptak.) A városkörnyéki falvakba évente egyszer, nagypéntek-húsvét környékén, március-május hónapokban jártak ki, ha a gazdák 10-15 csikót összeszedtek. A döntőkészülék (nyakív, her élőkötél, csiga, csűdrevaló, lábkötél, vesehám) segítségével előbb ,.farára ültetik", majd ledűtik a lovat. Borotvakésből készített vágóeszköz, mogyorófából készített cserepesík,

2

3 cserepcsíkfogó vagy cserepcsíkszorító fogó (1. kép.) herélő kés, madzagvágó kés, cserepcsíkszödő, herélőpor és kékkő - ebből állt fölszerelésük.

2

4 A herezacskó felmetszése után kihúzta a heréket, a cserepcsíkkal ösz1

4 Tóth EA 18 848, 17. 1

5 Polner 1978, 134. Erdélyi, Kun 2002, 9. (A gyűjtök itt 'náradgyökeret' írnak, de ez valószínűleg elhallás.) l

7Nyr26, 520, 1897 (Makó) 1

8 Nagy D. EA 6342, 3. 1

9 Nagyfalusi EA 24 356, 28. 2

0 Erdélyi, Kun 2002, 9. 2

1 Nagy D. EA 6342, 3. " Fejér Gábor gyűjtése alapján, JAM NA 113-89. Ez a szó a Szegedi Szótárban is szerepel. 4 Ezek az eszközök a József Attila Múzeumban találhatók. 199