Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Nagy Netta: Paraszti magatartásformák, túlélési módszerek a homokhátsági falvakban a beszolgáltatás éveiben, 1945-1956 között
Ián, szerszámok, cukor, só, petróleum valamint a paraszti gazdaságban előállított élelem vett részt. „Főleg liszt, szalonna, hízott liba, tojás meg zsír kellett volna nekik, de zsírunk nekünk se volt, mert be kellett adni. " (F. A-né) Az óriási áruhiány közepette a zsír és a cukor általános egyenértékesnek számított, s az éhezés közepette feltornászott értékében bármire el lehetett cserélni. 3 5 Hasonló fizetőeszköznek számított a tojás. 1945 novemberében a majsai elöljáróság a tűzifa ellenértékét métermázsánként 5 tojás napi árában határozta meg, mely az infláció miatt rohamosan emelkedett, így a napi árat a piacon felvásárlást végző Schneider cég áraihoz igazították. 3 6 „1945-ben esküdtünk az urammal, a cserélőktől szereztünk cukrot. " (F. A-né) A városi cserélők mellett a helybeliek között is voltak, akik „kereskedésre" adták a fejüket és a közeli nagyvárosokba szállítottak élelmet. öcsém, járt Kecskemétre, baromfit, tojást hordott oda, sóért, cukorért, petróleumért. A pestiek jártak házról-házra, hozták a ruhát. Az öcsém akkor egy hízott libáért egy nagykabátot kapott. Betyár helyzet volt az, mert a pénz megbukott. " (V. Ö.) Mivel Kistelek nemzetközi főútvonal mentén feküdt a batyuzás és a feketézés is jobban érintette. A batyuzók és a feketézők közreműködőinek napi 200-300 pengős napszámot fizettek, és a munkahiány miatt sokan ebből éltek. A feketézők felverték az állatok árát (1 bárány ára 1800 pengőre, a választási malac ára 2000 pengőre emelkedett) és az egyébként is megcsökkent állatállományt szinte irtották, levágták és elszállították a községből. 3 7 „Innen Forrás kútról járt egy asszony, ő mondta, hogy ő mindig a vonat tetején utazott, mert ott kevésbé ellenőrizték, nyugodtabb volt, nem ment az a vonat gyorsan. Inkább tehervonat volt. Oda járt csereberélni, annyi pénze volt, de a végén eldobhatta, mert bejött a forint 1946-ban. " (V. M.) A feketekereskedelem megfékezése céljából a települések helyi intézkedéseikkel a szállítandó élelmiszerek körét és mennyiségét korlátozták, a tiltás azonban szankciók nélkül mit sem ért volna. Kiskunfélegyházán 1945 áprilisában árellenőrző detektívcsoportot szerveztek, az áremelések és az engedély nélküli szállítások megakadályozására. „Legyen szabad megjegyeznem, hogy Budapest felszabadulása óta a közönség oly tömegekben keresi fel Kiskunfélegyházát élelmiszervásárlás céljából, hogy például a február elejei 10 pengős hízott liba ára kg-ként 80 pengőre szökött fel és ugyanilyen mértékben emelkedett 8-10-szeres árszintre az egyéb élelmicikkek ára is. " - írta a félegyházi polgármester a vármegyei közellátási kormánybiztosnak. 3 8 Az, hogy a háború végén kibontakozó cserekereskedelem, hozzájárult a falusi népesség, és a háború által megtépázott paraszti gazdaságok túléléséhez, kétségtelen. Az viszont, hogy milyen anyagi haszonnal járt az átlagos falusi háztartás ill. parasztcsalád számára már összetettebb kérdés. Egyik adatközlőnk kissé sarkos megfogalmazását idézve csak arról volt szó, hogy: „A városiak se haltak éhen, meg mi se jár3 5 Erdmann Gy. 1992. 19. 3 6 BKMÖL XXII. 349. Kiskunmajsa közgyűlési jegyzökönyve 1. kötet (1945-1946.) 1945. november 17. 3637 kig./147.kgy./1945. 3 7 Kanyó F. 1991. 377. 3 8 Bálintné-Szabó é.n. 487-488. 170
