Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Nagy Netta: Paraszti magatartásformák, túlélési módszerek a homokhátsági falvakban a beszolgáltatás éveiben, 1945-1956 között

tunk meztelen.", vagy ennél többről? Láthattuk, voltak olyan parasztfiúk, parasztaszszonyok akik bekapcsolódtak a „közvetítésbe", ebből azonban csak alkalmi vagy átmeneti hasznuk származott, az infláció vagy egyéb okok miatt nem tudtak tőkét kovácsolni az üzletből. A háborús körülmények, az első beszolgáltatások, az infláció és a cserevilág megtapasztalása a parasztság alkalmazkodási hajlamát befolyásolta, más piaci magatartásra ösztönözte, felélesztve és előkészítve az elkövetkező évek túlélési eszközének a „feketézés" bárminemű formájának kényszerű alkalmazását. A feketekereskedelem a beszolgáltatási rendszer fennállása alatt folyamatosan jelen volt, összefüggött ez azzal, hogy a begyűjtésben részt vevő mezőgazdasági termeivényekre sorozatosan forgalmi korlátozásokat vezettek be. A forgalmi korlátozások a beadás teljesítésével voltak kapcsolatban. Ha a termelő egyéni beadási kötelezettségét nem teljesítette, nem értékesíthette szabadon termékét a piacon. Ennél súlyosabb, a település minden gazdálkodóját érintő szankció volt, amikor összességében a községi szintű begyűjtésben volt lemaradás. Ilyenkor az egész községet „zár alá helyezték" és megtiltották az adott termény forgalmazását, kiszállítását. A szállítási tilalmat csak akkor oldották föl, ha a begyűjtési terv teljesült.

3

9 Ezzel a szankcióval nemcsak a kötelező beszolgáltatást, hanem a szerződéses termeltetést is igyekeztek kikényszeríteni. „Amíg a község, város a kötelező értékesítési szerződéses tervét nem teljesíti, addig a termelők kukoricát, napraforgót, burgonyát, bort és mustot csak az átvevő szerveknek adhatnak el, elsősorban a beadások teljesítésére, majd állami szabadfelvásárlási áron. Amíg a település a forgalmi korlátozások alól fel nem szabadul addig a termelők a kukoricát, kukorica őrleményt, napraforgót, burgonyát, bort és mustot sem egymás közötti forgalomban, sem fogyasztók részére nem értékesíthetnek, nem cserélhetnek, nem ajándékozhatnak! A forgalmi korlátozás időtartama alatt a terményeket, bort, mustot egyik községből a másikba sem saját fuvarral, sem magán, szövetkezeti vagy állami szállítmányozási szervvel nem lehet szállítani".

4

0 A feketekereskedelem régtől fogva jelen van a paraszti gyakorlatban, általában olyan termékekre terjedt ki, melyekre az állami jövedelem növelése érdekében közvetett adókat vetettek ki, vagy csak állami monopóliumként forgalmazható, jövedéki adóval terhelt termékek voltak, mint a dohány vagy a szesz.

4

1 A beszolgáltatás évei alatt, viszont az állam a paraszti gazdaságban előállított termeivények mindegyikét forgalmi korlátozás alá vonhatta, lehetetlen helyzetbe hozva ezzel a kisebb-nagyobb mértékben piac érintett, ill. árutermelő parasztságot. Ilyen körülmények között, aki élni akart, előbb vagy utóbb a feketekereskedelem szereplőjévé válhatott. A helyi 1

9 A Szegedhez közeli Sándorfalvát 1952 tavaszán ilyen okból, vagyis a begyűjtésben tapasztalható lemaradás miatt zárta ki a Begyűjtési Minisztérium a szabadpiaci forgalomból 3 hétre. Délmagyarország VIII. évf. 82.SZ. 1952. április 8. 4

0 CSML XXIV. 613. Csongrád Megyei Begyűjtési Hivatal iratai 3. d. 1955-1956 Megyei Begyűjtési Hivatal, Hódmezővásárhely (1955. október 1.) A forgalmi és szállítási korlátozásokról a következőket kell tudni 4

1 Szilágyi M. 2000. 718-720. 171