Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Szűcs Judit: Akinek nem volt szilvafája, az vitt a szomszédból suhát, avagy a szilva Csongrádon
hetjük vad csemetének is.) Ahogy a címben idézetten Soós Lászlóné Veres Margit (sz. 1942), szőlőbeli kisparaszt-kubikos lánya mondta, „akinek nem volt szilvafája, az vitt a szomszédból suhát. " Egy-egy szőlőföldön 20 ilyen csemetéből nőtt szilvafa is termett. Papp János szerint a kékszilvafák alatt nőtt surják többsége, kilencven százaléka magról kelt, a többi tíz százalék a magasan fekvő, földközeli gyökérből nőtt ki. Takács József nevelőapja, Gólya Imre a Csongráddal határos Szentes-Kis-Tisza szigeten a közönséges kékszilva sutnyóját ültette el saját kertjében, ahol 100 ilyen szilvafája oltás nélkül kékszilvát termett. Keller Sándor nagyapja, Pusztai József is nagy szilvást hozott létre, hasonlóképpen átültetett kis fákból. 4 9 A Csongrádon, a Rákóczi utcában a csépai 5 0 születésű Papp János gyermekkori minták alapján az 1980-as évek végén - a számára ismert területen - a Csépával határos Nagyrétből, elhagyott tanya melletti kanális partjáról szilva surjákat hozott, 51 ezekből két sorba kétszer három, tehát összesen hat fát az utcán a ház elé, és egy fát az udvarba ültetett. Majd új szomszédjával pár év múlva, az 1990-es évek elején ugyanonnan újabb csemetéket hoztak. így lett az utca közepén öt ház előtt szilvafa. Szín József, Pap János szembe szomszédja új háza elé két sorba kétszer négy fát, és egyet külön ültetett. Ezekből napjainkban csak egy fa áll az utcafront sarkában. Az utcában ültetett fák egy része ma is terem. Ahogy Papp János elmondta, a kiszedett, haza szállított csemeték tövét ültetés előtt vissza kellett vágni, hogy törések, repedések ne legyenek rajta, ne pusztuljon el. Az ágait is vissza kellett metszeni, hogy kevesebb vízzel is megéljen. (Más fákat, meggyfát, őszibarackfát is tudtak így szaporítani, diót magról ültettek, almát, körtét, cseresznyét faiskolában vettek.) Ezek a fák hamarabb teremnek és bőven. A fiatal fa szebb gyümölcsöt érlel, mint az idősebb. Városi környezetben, napjainkban ezt a korábban gondozást alig igénylő fajtát a kártevők ellen évente többször, négyszer is kell permetezni. A 20. század elején gyümölcsfákat helyben és vidéken is vásárolhattak. Csongrádon például a Forgó-féle faiskolában. (Helye a Keresztény Gőzmalom darálója, ma Életfa áruház melletti területen volt.) Nemes szilvafa csemetéket faiskolából helyben és vidékről is rendelték. A korabeli mezőgazdasági lapokban szereplő hirdetések alapján lehetett beszerezni. 5 2 Akinek nem volt szilvafája, de termett például kukoricája, az eladta a piacon és az árán szilvát vett. A gyümölcs beszerzésének gyakori módja volt a felesbe vagy harmadába szedés. Ez azt jelentette, hogy a szedő a tulajdonostól a leszüretelt szilva felét vagy harmadát kapta meg. Jó termő években - főként gazdasátapasztalatok szerint a meggyre, valószínű a vadalanyba oltott magról kelt suhájára érvényes ez a megállapítás. 4 9 Simon András 2005. 241. A z elvadult sarjadékokat (szilva, meggy) az okszerű művelés akadályaként határozták meg a kiskunhalasi szőlők művelésében. 5 0 Csépa község Csongrádtól, a várostól 8 kilométerre fekvő, vele határos település. A kézi erővel gondozott szőlőben, gyümölcsösben nem okozott gondot, megmaradhatott a kinőtt sarj (Soósné szíves közlése). A gépi művelésű földeken zavarta volna a gép munkáját. Ezért lehetett és kellett a csemetéket elhagyott földekről beszerezni. Simon András 2003. 104-106. Kiskunhalas a Duna-Tisza köze egy gyümölcstermesztő pontjaként a 19. század második felében a helyi faiskola, mintakert látja el nemes fajtákkal a termelőket. A mintakertben 7 szilvafajtát lehetett vásárolni. 136
