Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Szűcs Judit: Akinek nem volt szilvafája, az vitt a szomszédból suhát, avagy a szilva Csongrádon
ja. 1960-ig tömegesen előfordul a tarka, a besztercei és a vörös szilva 4 0 Ebben az időszakban, pontosabban az 1959-es statisztika szerint a szőlők között az őszibarack, meggy és alma után 71,9 százalékban szilva terem. 4 1 „A régi szilvafajták közül a ringlót és a tarka szilvát nyersen ették, a Boldogaszszony szilvája, a vörös szilva, a kékszilva, az Erzsébet szilva és a szatmári szilva alkalmas volt befőttnek, lekvárt, pálinkát főzni." 4 2 Bellon Tibor a csongrádi rétnek nevezett nagyréti ártérben termett más gyümölcsfajták mellett a kékszilvát említi. 43 Pintér János (sz. 1932) nagyréti gazdaként a beszterceinek több fajtáját, a lószemü, tarka és lekvárnak való kékszilvát termelte. 4 4 Adatközlőim a nyáron termő tarka szilvát, a ringló több fajtáját (ezek között olasz fajtába oltott is van), majd az ősszel beérő paraszt-, kék-, apró és lekvárnak való, majd a besztercei szilvát nevezték meg, melyek hasonló tulajdonságú fajták lehettek. Bánfiéknál Tömörkényen a ház előtti 40 fa termésének egy része ennivaló tarka szilva, másik része magvaváló, közepes nagyságú szilva volt, ez utóbbiból lekvárt főztek (Forgó Lászlóné sz. Bánfi Ilona, 19472010). Adatközlőim leggyakrabban - talán haszna miatt is - a tarka, vörös és kékszilvát nevezték meg. 4 5 Az utóbbi a nyári aszalóval és a besztercei szilvával mutat rokonságot, gyakran emlegették a kékszilvát a beszterceivel azonos fajtaként. 4 6 A gyümölcsnemesítés, az oltás és a szemzés ismeretét a helyi téli gazdasági iskolában tanították. Főként kis földű gazdák, napszámosok tanulták meg és adták tovább egymásnak ezt a tudást. Gyakran idős korban idézték fel és gyakorolták a fiatalon tanult ismeretet. Takács József (sz. 1922) a Dankó Pista utca 10. szám alatti háza előtti két ringlófáját maga oltotta. A fák vadalanyát a Kilences nevü határrész egyik elvadult gyümölcsöséből hozta. Az egyik csemetét analspil nevü olasz fajtával (évtizedekkel ezelőtt Olaszországból hozott fajta beoltott fájának ágával), a másikat zöld ringlóval oltotta be. A gondozott fák 2010-ben szokatlanul bő termést hoztak. Adatközlőm gyermekkorában tanulta meg az oltást. Eletében soha nem vett nemesített fát, mindig a kedvére való fajtával maga oltotta a kút mellett eldobott magról kelt csemetéit. 4 7 Keller Sándor (sz. 1942) szerint a Nagy-rét nevü határrészen besztercei szilvát, a csongrádi szőlőkben kékszilvát termeltek, nagyapja Kilencesben suháról ültetett 120 fájáról is kék- vagy parasztszilvát szedett a család. A szilvafákat leggyakrabban suháról (Csongrád, több adatközlőm), surjáról (Csépa, Papp János) és sutnyókról (Szentes, Takács József) ültették. Ezt nevezi a szakirodalom gyökérsarjnak. 4 8 (Nevez4 0 Surányi Dezső 2002.; 1989. 155. Már hivatkozott 2010-ben írt leveléből is felhasználva. 4' KSH. 1961. 337. Idézi: Surányi Dezső 2000. 251. 4~ Nagy Veronika 2000. 47^18. Idézi Görög Anikó kéziratából. 4 3 Bellon Tibor 2003. 126. 4 4 Szűcs Judit 2008. 93. Surányi egyetlen leírásában sem említi fajtaként. Bellonnál megjegyzés nélkül szerepel. Bellon Tibor 2003. 123. "' A fajták beazonosítására nem vállalkoztam. Adatközlőim hiányos meghatározásait, fajta-elnevezéseiket, egy fajtának több nevét további adatolás és összegzés alapjául közöltem. Szűcs Judit 2006. 73-74. Példák Csongrádról a paraszti oltásra és szemzésre. 4 X Andrásfalvy Bertalan 2001. 501; Bellon Tibor 2003. 127-128. Az ártérben magról kelt egy éves fácskát szerinte suhának nevezték. Megjegyzi, hogy csak a szilva- és a diófa nem fajzik, nem kell oltani. Más 135
