Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Mód László: „Ilyen még nem volt." Szőlészeti-borászati kiállítások Szegeden a 19. század végén és a 20. század elején
Károly (Nagykőrös), Allaga Ottó (Baja), galsai Polgár László (Bácsalmás), Gugánovich Máté (Szabadka), Juranovics Ferenc (Szeged), Mathiász János (Kecskemét), Sarlay Sándor (Csengőd), Szabó Ambrus (Nagykőrös) és gróf Szapáry István (Albertirsa), aranyéremben pedig báró Baich Iván (Bossár), Bokor Pál (Szeged), a Ceglédi Bortermelők Első Pinceszövetkezete, Gerle Imre (Szeged), Himián Antal (Fehértelep), a Kecskeméti Pinceszövetkezet, Kolozsvári Kiss István (Kiskunhalas), báró Podmaniczky Endre (Kelebia) illetve Török Gábor (Debrecen) részesült. Az ezüstéremmel kitüntetett kiállítók közül Bérezi Antal (Felsőközpont), Doránszky és Gróf (Királyhalom), Fráter Zoltán (Szeged), Fajka János (Szeged), Jakab Dezső (Érmihályfalva), Heinrich Kálmán (Királyhalom), Magyar Péter (Alsótanya), Ormódi Béla (Szeged), Tajthi Kálmán (Kiskundorozsma), Gallina Frigyes (Császártöltés), Nagy Flórián (Orgovány), az Okécskei Gazdasági Egyesület, Vas Ádám (Szabadka), illetve Schönfeld Mór (Apos-tag) érdemel említést. A zsűri több bronzérmet adott ki a termelők részére, akik között szegedi, kiskundorozsmai, izsáki, királyhalmi, keceli, bácsbokodi, temesvári, szeged-alsótanyai, bajai, apostagi, ágrisi, szatymazi (Gera József), csengődi, újhartyáni, horgosi, erdőtelki, máriatelepi, kiskunhalasi, hódmezővásárhelyi, fehértelepi, pécskai, nagykőrösi, kiskunfélegyházi, Csepel-szigeti, soltvadkerti és prónafalvi szőlőbirtokosok bukkannak fel. A dicsérő illetve az elismerő oklevélben részesülők közül említést érdemel Barbaró Mihály (Csepel-sziget), Damásdi Sándor (Izsák), Stolz Adolf (Nagy-kikinda), Tipka Antal (Kelebia), Bajzák Károly (Martonos), Font János (Soltvadkert), Kovács Aladár (Izsák) illetve Gróf Géza (Apostag). A szőlő szekcióban díszoklevéllel tüntette ki a zsűri Polgár Józsefet (Bácsalmás), Kosztka Lászlót 6 6 (Izsák) és gróf Szapáry Istvánt (Albertirsa), aranyérmet kapott Gugánovich Máté (Szabadka), Hoffmann Ede (Magyarkanizsa), Kulcsár Imre (Kiskunhalas), Ormódi Béla (Horgos-Királyhalom) illetve a lugosi Német és Klein nevű birtokosok. Az ezüstérmesek közül Fráter Zoltán (Szeged), Juranovics Ferenc (Szeged), báró Gerliczy Ferenc (Deszk), az Első Magyar Szőlőtelepítő Részvénytársaság (Királyhalom) és Rohonczi Gida (Törökbecse) érdemel említést. Bronzérmet kapott Allaga Ottó (Baja), Batizy Endre (Királyhalom), Bálint Pál (Szeged), ifj. Bokor Pál (Szeged), Deák Sándor (Nagykőrös), Fodor Jenő (Szeged), Ördög Vince (Szeged) és zombori Rónay Aladár (Kiszombor). Dicsérő oklevélben részesült Sándor Kálmán, elismerő oklevéllel jutalmazta a zsűri Szántai Jánost (Nagykőrös). A kongresszus résztvevőit szeptember 26-án délután különvonattal szállították Horgos-Királyhalomra, ahol a szervezők szándékának megfelelően a helyi birtokosok a „Szeged és szegedvidéki homoki szőlőkultúrát, szőlő-, pincefelszerelést, szüretelést és szőlőcsomagolásf' mutatták be az érdeklődők számára. Ormódi Béla birtokán a kisebb területen gazdálkodók munkamódszereivel ismertették meg a kirándulásra jelentkezőket, majd az Első Magyar Szőlőtelepítő Részvénytársaság 200 kat. hold kiterjedésű telepére vonultak át, ahol egy nagyobb szőlőgazdaság működésébe nyer6 6 Kosztka László (1858-1918), gyógyszerész, izsáki szőlőbirtokos, Csontváry Kosztka Tivadar testvére, aki rendszeres résztvevője volt a korszak szőlészeti-borászati rendezvényeinek. A Homoki Gazda részletesen beszámolt az 1913-ban megjelent könyvéről, amely élénk vitákat váltott ki a szakemberek körében. 112
