A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Szűcs Judit. Maszlag János (1883–1966) öreg halász életrajza

Maszlag János (1883-1966) öreg halász életrajza SZŰCS JUDIT (Tari László Múzeum, Csongrád) Maszlag János (1883-1966) csongrádi halász 1962-ben 79 évesen kezdte el írni életrajznak nevezett emlékiratát, amelynek két fő témája van. Az egyik téma a maga választotta foglalkozás a halászat, másik a katonaélet és az első világháború (keleti front, hadifogság) eseményei. A füzet, amelybe írt, boltban vásárolható, félvászon kötésű, keményfedelű kék-fehér színű füzet. Az első, belső oldalára felírta: „Maszlag János öreg halász életrajza", alatta „kelt Csongrádon 1962 év október 11-én", legalul „az írás kezdete". Folyamatosan, l-l oldalt megírva, számozta meg a lapokat. Kezdetben kék tintába mártott tollal írt az 1. oldaltól a 73. oldal alulról számított 5. sorig, majd kék golyóstollal folytatta a következő sortól a 75. oldal lapaljáig, végül a 76. oldal első sorától a 120. oldal lapaljáig, a leírt szöveg végéig zöld golyóstollal. Az íráskép alapján határozottan megállapítható, hogy saját kezeírása mind a 120 oldal. A szövegnek szótagokkal, szavakkal kiegészítése tőle származik. Ezt is egy-egy szövegrész leírása után végezte el. Az elején halvány ceruzás jelölések, aláhúzások találhatók, később megszűnnek. Ezek mástól származnak, a jelölések alapján következtethető, hogy a másik személy a helyesírás szabályaira próbálta tanítani. A helyi múzeumbarátok közül dr. Tari László fogorvossal kialakult kapcsolatáról az 1930-as évekből van írásos adatunk. Tari doktor - feltehetően kezdetben régészeti kutatása részeként - eljutott Maszlag Jánoshoz, és lett már a ötvenes éveiben járó halász az amatőr régész adatközlője. A helytörténeti és néprajzi kutatásokat is folytató fogorvosnak később - mint a múzeumbaráti kör szellemi vezetőjének - az életrajz megírásában és a füzet múzeumba juttatásában is szerepe lehetett. De azt, hogy a 20. század közepén lendületet kapó népi élettörténetek íratása idején kinek az ötlete volt, hogy Maszlag János írja meg életrajzát, nem tudjuk. Füzesi Péter kéziratos munkájában az 1960-as évek közepén említi: "Visszaemlékezéseit, élettörténetét írja."

3 A kézirat múzeumba kerülésének pontos körülményeit, ki (ő maga vagy vele élő családtagja), mikor és kinek adta át, szintén nem tudjuk. (Lánya sem emlékezett már erre. Palásti Pál sem ír erről a megyei újságban megjelent nekrológjában.) A gépírásos változat elkészítésének körülményeit sem sikerült „kinyomozni". Szilágyi Miklós úgy emlékszik, hogy Hegyi Imre működött közre lemásolásában, de ezt ellenőrizendőnek tartja. Forrai Ibolya, a Néprajzi Múzeum adattárának munkatársa szerint a másoltatás körülményeiről nincs adat. 1 A füzet a csongrádi Tari László Múzeum néprajzi adattárában 72-87. leltári számon szerepel. 2 Tari é.n. Például: Csongrád külterületének földrajzi nevei. Kézirat. IV. dosszié Ad. 257/A Csíkos-tó

. Ad. 254. Ad. 254. Lófogó

, Ad. 352. Baltás földrajzi nevek jelentéséhez meghatározó adatokat szolgáltat 1934-ben, 1938-ban. 3 Füzesi 1965. 242. 69