A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Szűcs Judit. Maszlag János (1883–1966) öreg halász életrajza

Az írás, amit szerzője életrajznak nevez, átmenet az élettörténet, (ön)életrajz és az emlékirat között.

4 E műfajban az első publikáció 1942-ben jelent meg.

5 Majd az 1950-1970-es években többféle szervezésben készültek és jelentek meg ilyen műfajú munkák. Az MTA Néprajzi Kutatóintézete munkatársainak vidéki kutatása során adatközlőiket biztatták írásra, a Morvay Péter vezette, évenként meghirdetett Önkéntes Néprajzi Gyűjtöpályázata (ajánlott témák között szerepeltetve, útmutatókat adva segítségül)

6 és a Szabad Föld című hetilap évfordulós pályázata inspirálta az idősödő, 4-6 elemit végzett földműves, munkás származású embereket emlékeik megírására. Ebben a vidéki értelmiség egyes képviselői, például tanítók, papok, múzeumigazgatók is szerepet játszottak.

7 Előfordul szóbeli emlékezés lejegyzése, önálló megjelentetése.

8 Az így készült írásokat a néprajztudomány több területe, a folklorisztika és a társadalomnéprajz is forrásként használja.

9 Ennek a korszaknak "terméke" Maszlag János munkája is, azzal a különbséggel, hogy nem földműves, bérlő gazda, napszámos vagy kubikos volt, hanem halász. Másik különbség, hogy az ő írásából csak részletek jelentek meg nyomtatásban abban az időben. A népi, paraszti feljegyzések feltárását, írások készítését és publikálását néprajzkutatók, muzeológusok, újságírók, más foglalkozású humán értelmiségiek közül többen vállalták, de naplóíró parasztember életének monografikus feldolgozását csak egy kutató, Mohay Tamás készítette el.

10 Csongrádról asszonyok, Túriné Cseh Viktória és Keskenyné Kovács Veron írása jelent meg és vált szakmai körben közismertté.

11 Ebben az asszonyok származása, írásaikban a kornak megfelelő mozgalmi-politikai töltet is szerepet játszhatott. Maszlag János - ahogy az utolsó oldalakon jelzi is - 1917-ben Oroszországból hazatérve nem látja értelmét a további harcokban fegyverrel részvételnek. Lánya szóbeli visszaemlékezése szerint 1917-ben, a hadifogságból hazatérte után a környékbeli tanyákon bujdosott, hogy ne kelljen vöröskatonaként harcolnia. Ekkori viselkedése, politikai állásfoglalása is oka lehetett annak, hogy nem publikálták munkáját az 1960-as, 1970es években? Ennek látszik ellentmondani néhány, a bevezető lezárása előtt kapott adat. Egyik szerint az 1970-es évek elején, talán Katona Imre csongrádi születésű néprajzkutató, egyetemi docens biztatására a megjelenés reményében írhatta meg M. J. önéletírásához készült jegyzeteit a szintén csongrádi születésű néprajzszakos hallgató, Juhász 4 Küllős 1988. 259-266., Mohay 2000. 762-763. 5 Bálint 1942. 6 Csalog Zsolt és Szenti Tibor készített ilyen útmutatókat. 7 Hoppal - Küllős - Manga 1974. A kötetben Csongrád közeléből Gyovai Pál mindszenti 7-38., 385-386. Kanfi Horváth István szentesi 239-257., 390-391. Bajor Nagy Ernő 1978. A Szabad Nép pályázatára írt visszaemlékezésekből válogatás. 25 szerző az ország minden részéből. Csongrádi nincs köztük. Önálló, egyszerzős kötetek: Berényi Andrásné 1975., Gémes Eszter 1979., Csizmadia Imre 1982., 1987. Papp Imre 1982. 8 Például Szilágyi 1979. 61-70. 9 Küllős 1988. 251-266., Mohay 2000. 760-790. 10 Mohay 1994. 1-25. 11 Küllős 1988. 265-266., Mohay 2000. 762., 763. 70