A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

Sajátság az is, ha a falu több majálist szervezett, közülük egynek a súlya meghatározó volt. Kötelezően megjelentek ezen a falu birtokosai, gazdái, az értelmiség, egyház képviselői, a helyi kereskedők, iparosok és az „alsóbb" néprétegekből is sokan. Általában elmondhatjuk, hogy a makóiak azokon a majálisokon vettek részt, melyek megyei vonatkozással bírtak.

302 Tudósításaink népi szokásokra vonatkozó adatokat nem őriztek meg. Makó környékének két településén, Földeákon és Kiszomboron rendeztek nagyobb hatású majálisokat. A többi faluban élő májusi szokások, szabadban szervezett népünnepélyek nem vonzottak említésre méltó makói közönséget. °" A két település nagyságát, gazdasági erejét tekintve kiemelkedő volt a vidék falvai közül. Nagyobb súlyukat nem utolsó sorban annak köszönhették, hogy helyben lakott a Návay és a Rónay földbirtokos család. Ezek kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezetek Makón, Csanád vármegye székvárosában A földeáki Návayak a megyei közigazgatásában fontos tisztségeket töltöttek be.

304 Kiszombor ugyan a szomszédos Torontál vármegye települése, de közelsége, magyar lakossága miatt szoros kapcsolatok fűzték városunkhoz. Élénkebbek az összeköttetései Makóval, mint sok esetben Torontál más részeivel. Nem véletlen, hogy a 20. század elején fölvetődött a településnek Csanád vármegyéhez való csatolása, mely nem lett volna a helyiek kedve ellenére. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a Návay és a Rónay családok támogatása biztosítékot jelentett arra, hogy a rendezvények nagy ívűek és látványosak lesznek. Földeák A századfordulón élénk figyelmet váltott ki a földeáki önkéntes tűzoltóegylet pünkösd hétfői majálisa. Évről-évre megszervezték, „szokásos népünnepélyként" beszéltek róla. Védnöke a Návay család tagjai közül került ki.

305 Az eseményt megyei szintre emelte még, hogy meghívást kaptak a Csanád vármegyei önkéntes tűzoltó egyletek, melyek ekkor rendezték itt megyei gyűlésüket.

306 Ha elfogadták a meghívást, velük újabb vidéki látogatók érkeztek Földeákra. Általában jelen volt az eseményen „a földeáki és a makói előkelőség számos tagja", a falu szinte egész lakossága, de jöttek a megye távolabbi vidékeiről, Sajtényból, Nagylakról, Csanádpalotáról stb. Egy-egy jól sikerült majálison a résztvevők száma akár ezer fő is lehetett.

307 Az ünnepet a faluban a kitűzött nap délutánján kezdték. A főtéren (Szent László tér) 4 órától muzsikált a helyi cigányzenekar,

308 de gyakran Makóról is hívtak muzsikusokat. Velük még több makói látogatott ide. 1890-es években rendszeresen szereMakó Csanád vármegye székvárosa volt. 303 így például tudunk a lelei önkéntes tűzoltó egyletnek 1894. június 3-án saját pénztára javára rendezett majálisáról. {Majális. MAROS, 1894. május 31. 4-5. 1.) De rendszeresen közöltek előzeteseket, beszámolókat a lapok Reformátuskovácsházán, Mezőhegyesen, Apátfalván, Battonyán stb. tervezett, rendezett majálisokról. 31)4 Kiszombor már Torontál vármegye községe volt. 305 1895-96-ban Návay István, 1897-től ifj. dr. Návay Lajos megyei főjegyző. 306 A meghívás nem volt mindig sikeres, pl. 1899-ben az apátfalviak kivételével senki sem jelent meg. 307 Népünnepély Földeákon. CSANÁDI LAPOK, 1900. június 10. 4.1. 308 MAROS, 1901. május 3. 279