A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

pelt az első makói gyermekzenekar." A térzene után, melynek sikerét mindig hoszszan méltatta a sajtó, következett az esemény leglátványosabb programpontja, az önkéntes tűzoltó egyesületek kivonulása a zöldbe. Az egyenruhába öltözött egység „díszfelvonulása" a parancstiszt

310 vezetésével, a vendégek sorfala közt és zeneszó mellett a községháza udvaráról indult a majális színhelyére, ahol már az előző nap fölállították és földíszítették a „nepünnepelyi" sátort. Kint a birtokos család és népes közönség várta a vonulókat. A köszöntések után koraestig díjazott versenyszámokra került sor. A program évről, évre nagyrészt ugyanaz volt: fölnőttek futóversenye, póznamászás, zsákbafutás, távolugrás, fazéktörés, súlydobás, szövetségi/egyleti gátverseny,

311 táncverseny. Később ehhez csatlakozott: „támadásai gyakorlat" [tűzoltók versenye], lepényevés, futóverseny az elnöki különdíjért.

312 A rangosabb versenyek díja tetemesebb volt. 1903-ban a nyertes tűzoltók pl. 60 koronát kaptak, az elnöki futóverseny győztese 20-t, a többi szám nyertese csak 2-3 koronát. A legjobb súlydobó a nem éppen egészséges életmódra indító 60 szivart, a táncverseny első díjas hölgye aranygyűrűt, míg a pár férfitagja egy tajték szivarszipkát vihetett haza. Az est leszálltával következett a táncmulatság hajnalig vagy másnap reggelig. 10 órakor vagy éjfélkor tűzijáték, a szünórában 14 tombolasorsolás volt. Zenét a korábban már szerepelt zenekar vagy zenekarok szolgáltatták. A földeáki rendezvényen belépődíjat szedtek. Ezen kívül bevételt jelentett még a tombolajegyek ára. 1899-ben személyenként 30-60 fillért kértek, de a gyerekek, akik ezért csak este 8 óráig maradhattak, 10-20 fillért fizettek. Az est nyeresége a helyi önkéntes tűzoltó egylet pénztárát gyarapította.

315 A földeáki majálisok sorából a századfordulón kettő emelkedett ki a többi közül. 1895-ben meglátogatta az ünnepet báró Eötvös Lóránt volt közoktatás miniszter. Az csak természetes, hogy ekkor az ünnep különösen is „óriási részvétel mellett" zajlott. Pusztán a fölülfizetők névsora is jelzi, hogy Makón és a megyében szinte mindenki figyelt ekkor az eseményre, ha éppen személyesen nem is volt jelen. Fölülfizettek: Lonovics József Csanád megyei főispán, Dessewffy Sándor csanádi püspök, Meskó Sándor alispán, Mülek Lajos országgyűlési képviselő, Návay Lajos, Návay István, Hervay István főjegyző, Szojka Kálmán szolgabíró, Dózsa Lipót, Návay Géza, Návay Dezső, Návay Iván, Theisz Géza, Klein Mór és így tovább.'

16 1896-ban hasonló tömeges részvétel, makói és megyei jelenlét, valamint jeles fölülfizetők mellett emléA zenekar Makón ezekben az évekbe a figyelem középpontjába került. 1899. június 26-án a városban tartózkodó Dessewffy Sándor csanádi püspök is fogadta őket. Meghallgatta rövid koncertjüket, és a zenekar céljaira 70 Ft-ot adományozott. Karmesterük ekkor Vinter Antal volt. 310 Népünnepély Földeákon. MAROS, 1889. május 28. 4.1. 311 Ezt azok számára rendezték, akik az előző versenyeken nem nyertek. 312 Népünnepély Földeákon. MAROS 1903. május 21. 4.1. 313 Uo. 314 Ez zene- és táncszünet. Általában éjfél körül tartották. 315 Népünnepély Földeákon. MAROS, 1899. május 28. 4. 1.; »Népünnepély.« CSANÁDI LAPOK, 1900. május 30. 6.1.; Népünnepély Földeákon. MAKÓI HÍRLAP, 1901. május 16. 4.1. 316 Meghívó. MAROS, 1895. június 2. 5-6. 1.; Népünnepély Földeákon. MAROS, 1895. június 6. 3. 1.; A földeáki népünnepély. MAROS, 1895. június 16. 6.1. 280